Tényleg a cigányok vérében van a bűnözés?

A Tárki legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság közel kétharmada úgy gondolja, hogy a cigányok vérében van a bűnözés, a romák genetikai adottságuk miatt bűnöznek. Tévednek?

Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese lapunknak cáfolta, hogy ez valóban így lenne. Mint mondta, a kutatások nem bizonyítják ezt. A mai tudásunk szerint nincs ilyen gén, a bűnelkövetés a kriminológusok véleménye szerint egy tanult viselkedés: nem a géneken áll vagy bukik az, hogy valaki bűnözővé válik.

A magyar lakosság kétharmada tehát rosszul gondolja, hogy a cigányokban megvan a bűnözésre való hajlam. Az viszont igaz, hogy a börtönökben felülreprezentáltak a romák, de a kutató szerint ez arra vezethető vissza, hogy ők azok, akiktől a bíróság már nem tud mit elvenni, ezért a szabadságuktól fosztja meg őket.

Nincs már mit elvenni tőlük

- Az igazságszolgáltatás úgy működik, hogy, ha valaki elkövet egy bűncselekményt, akkor a bíróság kompenzálásként elvesz tőle valamit. A romák nagy része mélyszegénységben él, nincs vagyona, így tőlük már nem tudnak mást elvenni, csak a szabadságukat - magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy egyébként az egész világon felülreprezentáltak a börtönökben a kisebbségek: a feketék, a latínók, a romák.

Kerezsi Klára szerint ennek oka az is lehet, hogy a hatóságok elfogultak a kisebbségekkel szemben, ezt az Egyesült Királyságban kutatások bizonyítják. Itthon egyetlen, ehhez hasonló vizsgálat készült, melyben azt nézték meg, hogy a rendőrök milyen arányban állítanak meg romákat és nem romákat az ellenőrzések során. Kiderült, hogy több romát állítottak meg, ahogy az is, hogy mindezt ok nélkül tették: az elengedések aránya ugyanannyi volt mindkét csoportot illetően.

Vagyis a rendőrök is úgy gondolkodtak, hogy, ha roma az illető, akkor nagyobb valószínűséggel találnak nála valami szabálytalanságot, közben pedig kiderült, hogy nem. A kutató kérdésünkre, hogy, de mégis, mi az oka annak, hogy a romák között többen bűnöző életmódot folytatnak, úgy vélekedett: ez a kilátástalansággal van összefüggésben.

- Amit mi nem látunk, hogy a roma családok többsége mélyszegénységben, havi 28 ezer forintból él - mondta a szakember.

Ezért érezzük, hogy minden cigány bűnöző

Felvetésünkre, hogy sokan vannak, akik szegények, mégsem mennek el lopni, a kutató közölte, a kérdés azért ennél bonyolultabb. A kriminológiai kutatások eredményei azt mutatják, hogy van összefüggés az elkövetett bűncselekmény típusa és a társadalmi réteghelyzet között: a rossz helyzetű társadalmi csoportok tagjai erőszakos és enyhe súlyú vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, a magas állású társadalmi csoportok tagjai pedig úgynevezett fehérgalléros bűnöket, például vesztegetést, korrupciót, gazdasági bűncselekményeket.

A laikus polgár mindkét fajta bűnözés következményeivel találkozik, de nagyon eltérő módon. A vagyon elleni bűncselekmények áldozataként közvetlenül érzi, hogy betörnek a lakásába, vagy ellopják a pénztárcáját, és ezzel kárt okoznak neki. A fehérgalléros vagy a szervezett bűnözés következményei is kárt okoznak neki, de ezt csak közvetve tapasztalja meg, akkor, amikor emiatt az adók emelése szükséges, vagy, amikor egy bankcsőd révén úszott el a megtakarított pénze. A 2008-as világválság meggyőző példát adott erre a jelenségre.

Könnyebb tetten érni

Az is tény viszont, hogy könnyebb tetten érni a kisstílű tolvajt, mint a társadalom magas köreiben mozgó intellektuális bűnelkövetőt. A kriminológiai kutatások szerint mindkét fajta bűnözésnél fontos a megelőzés.

Az embereket irritáló, kisebb súlyú cselekményekkel kapcsolatosan a szociális és oktatási rendszerek működésében rejlik a megelőzés lehetősége, a fehérgalléros bűnözést pedig az állam és a gazdaság működésének átláthatósága szoríthatja vissza.

A kisebb súlyú cselekmények esetén azonban nem csak a büntetés hatástalansága a probléma, hanem az, hogy az általános értékek elsajátítása marad el. A gyerekben fel sem merül, hogy ezt nem szabad, hogy ezzel kárt okozhat másnak. Ezen az iskola segíthet, a szocializáció, ami itthon szintén nem működik tökéletesen.

A rendszerváltás nem tett jót

- Húsz éve, a rendszerváltás után megszakadt a beilleszkedési folyamat. Előtte mindenkinek volt munkája, elindult egy lassú, generációkat átfogó integráció, a rendszerváltás után ez visszafordult, mert először a romákat küldték el munkahelyükről. A helyzet egyre rosszabb, már a harmadik generáció nő fel úgy, hogy azt látja, a szülő nem dolgozik - mondta el a kutató, aki szerint a Tárki kutatási eredményét egy jelzésnek kell tekinteni.

Van egy nagyon erős romaellenesség, amit a regnáló kormányok nem tettek helyre. De a felelősség közös. A kormányok ugyanis a választói akaratot teljesítik - vélekedett a kutató, aki szerint, ha azt mondjuk, hogy ez így nincs jól, akkor a kormány is kénytelen tenni valamit.

Felvetésünkre, hogy a válság mennyire játszik szerepet a romaellenességben, közölte: a kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy válságos és a nehezebb időkben a társadalom mindig bűnbakot keres, aki ellen fordíthatja dühét és elégedetlenségét. Míg itthon ez a romákon, addig más országokban a bevándorlókon csapódik le.

• kirekesztettek
• Terasz