Mitől van, és miért jó az agynak a röhögőgörcs? Mutatjuk, mi történik közben

Egész biztosan elmondhatjuk, nevetni mindenki imád. Felszabadult, kellemes állapot ez, amikor tökéletesen érezzük magunkat. A  nevetőgörcs pedig, ha fékezhetetlen is, még vágyottabb dolog. 

Nem hiába foglalkozik a témával önálló tudományág, a gelotológia: érdekes agyi folyamatok húzódnak a hátterükben, érdemes tehát közelebbről is megismerkedni a nevetéssel és a nevetőgörccsel. 

A nevetésről és nevetőgörcsről

A nevetésnek öt típusa van: lehet spontán, hamis, stimulált, előidézett - például gázzal -, és patológiai, azaz betegségekkel járó. Hogy mi célból nevetünk, a tudomány számára is rejtély. Egyesek szerint a nevetésnek szociális szerepe van, és a kapcsolatteremtésben, kommunikációban, illetve a pozitív viszony fenntartásában segít. A nevetés nem mindig pozitív, olykor zavartság vagy idegesség okozza. Ebben az esetben az agy önmaga megnyugtatásának eszközeként használja fel.

A nevetést egy külső vagy belső inger, érzékelt vagy elképzelt dolog váltja ki, de előidézhető mesterségesen is kémiai anyagokkal, például nevetőgázzal. Akaratlagosan azonban nehezen befolyásolható folyamat. Ha hamis nevetés létezik is, a spontán nevetést megfékezni igen nehéz, szinte lehetetlen dolog. A nevetés könnyen kontrollálhatatlanná válik, nevetőgörcsbe csaphat át.

A nevetőgörcs a nevetésnek egy fokozottabb, intenzívebb és hosszabb, már-már rohamszerű megnyilvánulása. A gelotológia szakértői közt akad, aki szerint a röhögőgörcs az epilepsziás rohamokhoz hasonlítható, de nem azonos azzal, és nem is okoz bajt. Igaz, rendkívül ritkán akár eszméletvesztéssel is járhat. Mindeközben a nevetőgörcs betegségek, például agytumor kísérője is lehet, ilyenkor azonban a nevetésnek nincs konkrét tárgya, miértje, és meglehetősen kellemetlen érzés.

Mi történik az agyban?

A nevetésért a jelen ismeretek szerint konkrét agyterület nem felel, de hozzá köthető agyterületek a ventromediális prefrontális cortex, illetve a hipotalamusz és az agytörzs. Az előbbi a nevetés közben felszabaduló endorfint bocsátja ki, az utóbbi kettő pedig a nevetés fizikai megnyilvánulásáért, például a száj helyzetének megváltoztatásáért felel.

Bár nincs központi területe, a nevetésre több agyterület is reagál. MRI segítségével megvizsgálták, melyek ezek, és azt látták, hogy közben egyszerre négy agyterület is aktiválódik.

Mindezt egy nemzetközi, oxfordi, baseli, svéd, német és svájci kutatócsoport mérte fel. Három csoportra osztották a résztvevőket. Az első csoportot csiklandozták, így bírták nevetésre. A másik csoportot ugyancsak csiklandozták, de nekik törekedniük kellett, hogy visszafogják a nevetést. A harmadik csoportnak magától kellett nevetnie - bármin.

Azt látták, hogy az első, a szabadon nevető csoportnak négy agyterülete is aktiválódott a felvételek szerint. A fájdalomérzékelésért, táplálkozási viselkedésért, ébredésért, emésztésért és vérnyomásért felelős laterális hipotalamusz, az érintésért és hőmérsékletérzékelésért felelős parietális operculum, a döntéshozatalért, érzelmekért és emlékekért felelős amygdala és a kisagy jobb oldala, melynek dolga a vizuális érzékelés és nyelvhasználat. 

A nevetés tehát, különösen, ha kontrollálatlan, felszabadult, alaposan megmozgatja, több területén is aktiválja az agyat, egyúttal pedig óvja is azt: egész pontosan a memóriát, a stressz kedvezőtlen hatását megfékezve.

A stressz ugyanis nemcsak a szívre hat negatívan, hanem az agyi idegsejtekre is. A stresszhormon, más néven kortizol megtámadja az agy hippocampus területén található sejtjeit. Ezáltal romolhat a memória, csökkenhetnek a tanulási képességek, és különféle mentális betegségek is kialakulhatnak.

Egy, a Loma Linda Egyetemen végzett vizsgálat résztvevőivel húszperces humoros videókat nézettek, közben pedig nyálukból mérték a stresszhormonszintjüket. A videónézés közben csökkent szervezetük kortizolszintje, ezáltal a neuronjaik kevesebb negatív hatásnak voltak kitéve. A videónézés után kitöltött memóriateszt pedig azt igazolta, hogy a stressz alól mentesült agy emlékezőképessége is sokkal hatékonyabb.

A nevetés szervezetre gyakorolt jótékony hatásai

Ugyan, mint fentebb írtuk, rendkívül ritkán előfordulhat, hogy egy nevetőgörcs eszméletvesztéssel jár, a normálisnál intenzívebb és hosszabb nevetés a hagyományos nevetéshez hasonlóképpen pozitív hatásokkal jár, ha nem még kedvezőbbekkel intenzitása révén.

A nevetés hatékony a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása ellen, csökkenti a stresszhormonszintet, erősíti az immunrendszert, a felszabaduló endorfin pedig nemcsak a hangulatot javítja, de fájdalomcsillapító hatással is bír. Nevessünk tehát minél többet, keressük a lehetőségét akár humoros olvasmányokkal, videókkal is, hiszen mind a szervezet, mind az agy számára valóságos csodaszer.

Egy kis humor

Ha már a nevetés pozitív hatásairól volt szó, jöjjön egy kis humor: ezek a gyerekek bebizonyították, hogy aludni bárhol lehet.

• nevetés
• agy
• Terasz