Piltdowni ember

Százéves csalás vádja alól tisztázták szakemberek Arthur Conan Doyle írót, akiről sokáig úgy gondolták, részese volt a huszadik század egyik legnagyobb tudományos átverésének, a piltdowni ember később egyértelműen csalásnak bizonyuló felfedezésének, mely évtizedekre szólóan világszerte tévútra vezette a kutatókat.

A londoni Természettudományi Múzeum és a liverpooli John Moores Egyetem szakemberei az 1912-ben bemutatott koponya és egy évekkel később előkerült fog modern eszközökkel való újbóli vizsgálata után arra a következtetésre jutottak a brit lapok szerint, hogy az átverés a leletekkel előrukkoló Charles Dawson amatőr régész műve volt. Korábban úgy vélték, hogy a férfi nem volt birtokában egy ilyen kifinomult megtévesztés kivitelezéséhez szükséges képességeknek.

A történelem egyik legnagyobb csalása

Már sok embert meggyanúsítottak a hamisítással, köztük a Sherlock Holmes-regényeknek a lelőhely közelében élő és spirituális nézetei miatt a tudósok által gyakran gúnyolt szerzőjét. A vádak szerint Arthur Conan Doyle bosszúból akarta megtéveszteni a tudósokat.

1912. december 18-án a lapok világszerte címoldalon tálalták a szenzációs sztorit, miszerint megtalálták az ember és a majom közötti hiányzó láncszemet, amely bizonyítja Charles Darvin evolúciós elméletét. A brit földrajzi társaság aznapi londoni tanácskozásán be is mutatták az emberi koponyát és majomszerű állkapocscsontot a fogakkal, az előembernek pedig a Eoanthropus dawsoni nevet adták felfedezője után, aki állítása szerint a sussexi Piltdownban találta egy sódergödörben.

Charles Dawson három évvel később és két mérfölddel arrébb külön még egy fogat talált, a "Dawn man" pedig csaknem 30 évre elfogadott tagja lett az emberfélék családjának. Az amatőr régész 1916-ban halt meg, múlhatatlan érdemeiért pedig 1938-ban emlékoszlopot emeltek a tiszteletére a koponya "lelőhelyén". Felfedezését az 1940-es évek második felében kezdték komolyan megkérdőjelezni, 1953-ban pedig egyértelműen megcáfolták, bizonyítva, hogy a koponya egy középkori embertől, az állkapocscsont pedig egy orangutántól származik.

"A HIV ártalmatlan"

Nem tudni, ki tette

Az azonban továbbra is rejtély maradt, hogy ki állt a csalás mögött. A koponyát és az állkapcsot szakértő munkával felfőzték, majd olyan cserzetté tették, mint amilyen színű a sóder volt, amelyben találták. A fogakat is lekoptatták, hogy az emberéhez hasonló mintája legyen.

Dawson foglalkozását tekintve ügyvéd volt, így sok szakértő megkérdőjelezte, hogy birtokában volt-e a kellő paleontológiai tudásnak, ami a trükk kivitelezéséhez kellett. A gyanú így terelődött Arthur Conan Doyle-ra, a fosszíliák lelkes gyűjtőjére, aki Az elveszett világ című regényében még írt is arról, milyen könnyű lenne meghamisítani egy ilyen felfedezést.

1/

Emésztőrendszeri gyorsteszt

2 490 Ft

Istennek nehéz és más novellák

2 599 Ft

Panarom Immunarom illóolaj-keverék párologtatóba

4 173 Ft

Swarovski® kristályokkal díszített nyaklánc

6 490 Ft

Arannyal kontúrozott finomporcelán nyaklánc

9 780 Ft

Panarom Bébelle nyákoldó, köptető hatású balzsam

4 717 Ft

Aadhya csakra karkötő fehér gyöngyökkel

2 990 Ft

Édesvízi igazgyöngy fülbevaló cirkónia fényben

11 190 Ft

Függő kristály fülbevalók minden napra

17 590 Ft

Édesvízi igazgyöngy szett cseppre fűzve

27 390 Ft

Cirkóniával díszített ezüst legyező fülbevaló

10 990 Ft

Barokk piros-arany finomporcelán ovál nyaklánc

13 560 Ft

Máj állapotfelmérő gyorsteszt

4 295 Ft

Panarom Florelle citromfű permet

2 903 Ft

Százszorszép mintás Red Dingo® kutyapóráz

3 390 Ft

Még több termék

Amatőr hamisítvány

Az újonnan elvégzett DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy az 1915-ben bemutatott fog az 1912-es állkapocscsontból származott, és a tudósok ez alapján kizárják, hogy Charles Dawsont kétszer is megtévesztették. Az is kiderült, hogy az állkapocsban lévő fogakat fogászati gipsszel rögzítették a csontba, az egyik fogat pedig rekonstruálták, mert eltört, amikor beültették. Mindez amatőr munkára vall.

"Conan Doyle golfozni járt a környékre, és fuvarozta Dawsont az autójával. De közszereplő volt, és nagyon elfoglalt, így nagyon valószínűtlen, hogy lett volna ideje minderre. Van tehát néhány egybeesés, de ezek valóban csak véletlenek. A bizonyítékokat tekintve csak Dawson hozható összefüggésbe valamennyivel" - mondta Chris Stringer, a Természettudományi Múzeum antropológusa a The Daily Telegraph című lapnak, hozzátéve, hogy Charles Dawson ambiciózus ember hírében állt, elismerésre vágyott. A brit királyi tudományos akadémia tagja akart lenni, kitüntetésre áhítozott. Nem akarta, hogy amatőrként tekintsenek rá.

Kép: Wikipédia/Popular Science Monthly Volume 82.