Váratlan fordulat a történelem legnagyobb csalásában! A magyar tudósokat is átverték
Ahogyan az egész világ, a magyar tudósok is bedőltek annak idején.

- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
Százéves csalás vádja alól tisztázták szakemberek Arthur Conan Doyle írót, akiről sokáig úgy gondolták, részese volt a huszadik század egyik legnagyobb tudományos átverésének, a piltdowni ember később egyértelműen csalásnak bizonyuló felfedezésének, mely évtizedekre szólóan világszerte tévútra vezette a kutatókat.
A londoni Természettudományi Múzeum és a liverpooli John Moores Egyetem szakemberei az 1912-ben bemutatott koponya és egy évekkel később előkerült fog modern eszközökkel való újbóli vizsgálata után arra a következtetésre jutottak a brit lapok szerint, hogy az átverés a leletekkel előrukkoló Charles Dawson amatőr régész műve volt. Korábban úgy vélték, hogy a férfi nem volt birtokában egy ilyen kifinomult megtévesztés kivitelezéséhez szükséges képességeknek.
A történelem egyik legnagyobb csalása
Már sok embert meggyanúsítottak a hamisítással, köztük a Sherlock Holmes-regényeknek a lelőhely közelében élő és spirituális nézetei miatt a tudósok által gyakran gúnyolt szerzőjét. A vádak szerint Arthur Conan Doyle bosszúból akarta megtéveszteni a tudósokat.
1912. december 18-án a lapok világszerte címoldalon tálalták a szenzációs sztorit, miszerint megtalálták az ember és a majom közötti hiányzó láncszemet, amely bizonyítja Charles Darvin evolúciós elméletét. A brit földrajzi társaság aznapi londoni tanácskozásán be is mutatták az emberi koponyát és majomszerű állkapocscsontot a fogakkal, az előembernek pedig a Eoanthropus dawsoni nevet adták felfedezője után, aki állítása szerint a sussexi Piltdownban találta egy sódergödörben.
Charles Dawson három évvel később és két mérfölddel arrébb külön még egy fogat talált, a "Dawn man" pedig csaknem 30 évre elfogadott tagja lett az emberfélék családjának. Az amatőr régész 1916-ban halt meg, múlhatatlan érdemeiért pedig 1938-ban emlékoszlopot emeltek a tiszteletére a koponya "lelőhelyén". Felfedezését az 1940-es évek második felében kezdték komolyan megkérdőjelezni, 1953-ban pedig egyértelműen megcáfolták, bizonyítva, hogy a koponya egy középkori embertől, az állkapocscsont pedig egy orangutántól származik.
Nem tudni, ki tette
Az azonban továbbra is rejtély maradt, hogy ki állt a csalás mögött. A koponyát és az állkapcsot szakértő munkával felfőzték, majd olyan cserzetté tették, mint amilyen színű a sóder volt, amelyben találták. A fogakat is lekoptatták, hogy az emberéhez hasonló mintája legyen.
Dawson foglalkozását tekintve ügyvéd volt, így sok szakértő megkérdőjelezte, hogy birtokában volt-e a kellő paleontológiai tudásnak, ami a trükk kivitelezéséhez kellett. A gyanú így terelődött Arthur Conan Doyle-ra, a fosszíliák lelkes gyűjtőjére, aki Az elveszett világ című regényében még írt is arról, milyen könnyű lenne meghamisítani egy ilyen felfedezést.
Amatőr hamisítvány
Az újonnan elvégzett DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy az 1915-ben bemutatott fog az 1912-es állkapocscsontból származott, és a tudósok ez alapján kizárják, hogy Charles Dawsont kétszer is megtévesztették. Az is kiderült, hogy az állkapocsban lévő fogakat fogászati gipsszel rögzítették a csontba, az egyik fogat pedig rekonstruálták, mert eltört, amikor beültették. Mindez amatőr munkára vall.
"Conan Doyle golfozni járt a környékre, és fuvarozta Dawsont az autójával. De közszereplő volt, és nagyon elfoglalt, így nagyon valószínűtlen, hogy lett volna ideje minderre. Van tehát néhány egybeesés, de ezek valóban csak véletlenek. A bizonyítékokat tekintve csak Dawson hozható összefüggésbe valamennyivel" - mondta Chris Stringer, a Természettudományi Múzeum antropológusa a The Daily Telegraph című lapnak, hozzátéve, hogy Charles Dawson ambiciózus ember hírében állt, elismerésre vágyott. A brit királyi tudományos akadémia tagja akart lenni, kitüntetésre áhítozott. Nem akarta, hogy amatőrként tekintsenek rá.
Kép: Wikipédia/Popular Science Monthly Volume 82.
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- magyarország