Miért hordtak ijesztő ruhát a pestisdoktorok? Hihetetlen, mit rejtett a csőrszerű maszk

Van, hogy egy adott történelmi korról élénken él az emberben egy kép. Ilyen a bubópestis időszaka is, amikor a pestisdoktorok furcsa és hátborzongató csőrös maszkja örök szimbólumává vált a fekete halál korának.

Azt azonban kevesen tudják, mi célt is szolgált ez a bizarr álarc, - persze azon kívül, hogy a frászt hozta mindenkire. 

A pestisdoktorok maszkja

A közhiedelemmel ellentétben a pestisdoktorjelmez nem középkori találmány. Annak ellenére, hogy gyakran a fekete halálhoz kötik, nincs bizonyíték arra, hogy a 14. századi járvány idején vagy a középkor bármelyik szakaszában viselték volna. Sokkal később, a 17. században jelent meg, amikor a pestisjárványok még mindig gyakoriak voltak Európában.

A rendhagyó öltözéket először Charles Delome francia orvos viselte a bubópestis párizsi kitörésekor. Delorme, akit egyes történészek a ruházat feltalálójaként tartanak számon, egy 17. század közepén megjelent szövegben hűen ábrázolja a pestisdoktorok egyenruháját, ami bőrkalapból, kesztyűből, viaszos vászonköpenyből, csizmából, valamint üvegszemű csőrös maszkból állt.

A pestisdoktorok Európa-szerte átvették ezt a felszerelést, és egy botot is magukkal vittek, amellyel a fertőzöttek ruháit távolították el. A megjelenés olyannyira elterjedt Olaszországban, hogy az olasz commedia dell’arte - a komédiaszínház korai formája - és a karneváli ünnepségek mindennapjaivá vált, és ma is népszerű viseletnek számít.

Ezért hordtak csőrszerű maszkot

A pestisdoktorok jelmezének legikonikusabb része a hosszú, csőrös maszk volt. Akkoriban szentül hitték, hogy a betegségeket a „miazma”, vagyis a rossz levegő terjeszti, ami felborítja az egyensúlyt az emberi szervezetben. Ahhoz, hogy ezt az orvosok elkerüljék, maszkkal védekeztek. A miazmaelméletet később elvetették, helyét felváltotta a ma már ismerősebb baktériumelmélet.

A csőr alakja és funkciója egyértelműen a miazmaelmélet miatt jött létre. Az orvosok az orr-részt erős illatú gyógynövényekkel és virágokkal - például levendulával, mentával, ecettel vagy kámforral - átitatott szivacsokkal töltötték meg. Úgy vélték, hogy ezek az aromás anyagok elnyelik a bűzös szagú miazmát, megtisztítják a levegőt, és így megvédik viselőjüket a fertőzött levegő belélegzésétől.

A pestisdoktor öltözékének koncepciója nem volt teljesen fals. A viselője és a beteg közötti - potenciálisan fertőzött - levegő kizárása logikus módszer volt, tulajdonképpen a modern védőfelszerelések és a vegyvédelmi ruhák is ugyanezen az elgondoláson alapulnak. A pestisdoktor jelmeze még a tüdőpestiskor köhögésből származó cseppek vagy a bubópestis esetén vérfröccsenésből származó fertőzés ellen is nyújthatott némi védelmet.

A kivitelezésben azonban akadtak hibák. A bubópestis ugyanis fertőzött bolha harapásával terjedt. De mivel a doktorok a miazmát hitték okozónak, nem voltak tisztában ezzel. A ruha még talán segített bizonyos mértékig védelmet nyújtani a bolhacsípés ellen, de nem kifejezetten erre tervezték. Összességében már az is pozitívum volt, hogy a pestises orvosok maszkot viseltek - de a csőrüket gyógynövényekkel tömni maximum arra volt jó, hogy a levegő illata valamivel kellemesebbé vált, amíg a betegeiket kezelték.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• pestisdoktor
• pestisjárvány
• pestis maszk
• érdekességek a világból
• történelmi érdekesség
• Terasz