Íme, egy KDNP-s siker!

Az új családvédelmi törvényben külön említik az örökbefogadásra vonatkozó elvárásokat. A törvény kimondja, "az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik". Kérdés, hogy az eljárások mely szakaszát lehetne rövidíteni, illetve, hogy mit lehetne tenni azért, hogy a rendszer hatékonyabbá váljon. Dr. Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértőt kérdeztük.

A szakember elmondta, a kormányváltás óta nagyon sok olyan lépés történt, amely azt segíti, hogy egy gyermek hamarabb az örökbefogadókhoz kerülhessen.

- A családok védelméről szóló törvény ide vonatkozó passzusa egyfajta lezárása ennek a folyamatnak - vélekedett dr. Radoszáv Miklós, aki szerint a legtöbb probléma az örökbefogadhatóság területén jelentkezett. A szabályok nem voltak egyértelműek abban a tekintetben, hogy minek kell megtörténnie ahhoz, hogy egy gyermek - akiről papíron nem mondtak le a szülei, ehelyett egy gyermekotthonban helyezték el - örökbe adható legyen. Ez esetben a kapcsolattartás hiánya a kiinduló szempont, azaz például az, hogy a szülő milyen gyakran látogatja meg a gyermeket.

Közel duplájára nőtt az örökbe adott gyermekek száma

- E téren sok pontosító szabály lépett hatályba az elmúlt években, és a hatást már most lehet érezni. Tavaly a fővárosban 77 gyermeket adtunk örökbe, míg tavalyelőtt ennek csupán a felét, 40-et - mondott példát a szakember. Az örökbefogadók száma egyébként az örökbe adott gyermekekénél jóval magasabb, mintegy két-háromszáz szülő jelentkezik be évente a fővárosban. 

Dr. Radoszáv Miklós szerint a legfőbb változás, hogy a jogszabályokban pontosan meghatározták, hogy mi számít rendszeres kapcsolattartásnak, és mi nem, emellett az időpontok is rövidültek.

- Például, ha egy szülő fél éven keresztül egyáltalán nem látogatja a gyermeket - pedig ebben semmi nem akadályozta -, akkor nagy valószínűséggel meg fogják indítani az eljárást, amely a gyermek örökbeadhatóságához szükséges. Korábban ehhez akár egy évnek is el kellett telni - avatott be a szakember.

Nem bújhat ki a szülő a jogkövetkezmények alól

A határidők rövidítésén felül több, eddig homályos szabályt is részleteztek, amelynek köszönhetően ma már a szülő nem tudja elmaszatolni a jogkövetkezményeket.

- Bevezették például a jelentős eltérés fogalmát. Ha a szülőnek havi kétszer kellene megjelenni, ehhez képest fél év alatt csak egyszer jön, az már jelentős eltérésnek számít, és ilyenkor megindítható az eljárás. Eddig ez úgy zajlott, hogy az eljárás elindult, majd a gyámügy elbizonytalanodott, behívta a szülőt, aki ígéretet tett arra, hogy ilyesmi többé nem fordul elő. Aztán megint eltelt fél év, a szülő nem jött, az eljárás így ismét elindult. A probléma, hogy közben eltelt egy év, holott a gyermekvédelemben a gyermeknek nincs ennyi ideje - szögezte le dr. Radoszáv Miklós.

A civileket is megrendszabályozták

Az eljárás megindítása előtt egyébként mindig vizsgálni kell a szülő önhibáját is, vagyis, hogy mi akadályozta meg abban, hogy a határidőket betartva jelenjen meg.

Az erre vonatkozó szabályokat is pontosították, átláthatóvá tették emellett a civil szervezetek tevékenységét, és megtiltották nekik, hogy a sorrendtől eltérjenek: ma már ők sem vehetik előre azt, aki később jelentkezett náluk.

Dr. Radoszáv Miklós fontos jogszabályváltozásként említette, hogy a szülő elmehet egy fél évre gyesre, ha tíz évnél fiatalabb gyermeket fogad örökbe.

A tanfolyam lehetne hosszabb, és utánkövetés is kellene

Amin érdemes lenne még változtatni a szakember szerint, az az örökbefogadóknak tartott tanfolyam hossza. Jelenleg a felkészítés 21 óra, ami az érintettek szerint is kevés. Dr. Radoszáv Miklós 60 órát tartana ideálisnak, vagy azt, ha legalább lehetőség lenne az ismétlésre. A tanfolyamon jogi, szociológiai, egészségügyi, pszichológiai ismereteket adnak át a leendő szülőknek. Például, hogy mikor és hogyan tanácsos elmondani a gyermeknek, hogy örökbe fogadták, vagy mi számít kezelhető betegségnek.

- Sokan nem tudják, mivel jár, hogy egy gyermek lisztérzékeny. Itt a kérdés az, hogy a szülő hol él, van-e a közelben bevásárlóközpont, az óvodában, iskolában van-e lehetőség a lisztérzékeny gyermek étkeztetésére. A tanfolyamon ilyenekre hívjuk fel a figyelmet - avatott be.

Probléma továbbá, hogy nincs kötelező utánkövetés - amiből például kiderül, hogy jó helyen van-e a gyermek. Felvetésünkre, hogy ehhez több ember kell, a több emberhez meg több pénz, aminek viszont az állam most híján van, a szakember közölte: a gyermekekre mindig kell, hogy legyen keret.

- Ez politikai döntés kérdése. Nemzetpolitikai kérdés, hogy minden olyan dologra, ami a gyerekeket érinti, legyen keret. Nem állhat olyan rosszul egy ország, hogy erre ne legyen pénz. A kérdés, hogy megvan-e a szándék, és én úgy látom, hogy megvan - szögezte le.

A kampányok többet ártanak, mint amennyit használnak

A szakember kérdésünkre, hogy a kormány örökbefogadást népszerűsítő kampányai beváltak-e, közölte: jó, ha vannak ilyen kampányok, de a pénzt másra kellene fordítani.

- Aki alapból nem indul meg abba az irányba, hogy örökbefogadó legyen, azon egy kampány nem fog segíteni, sőt, sokszor ártanak az ilyen kezdeményezések, mivel ilyenkor hirtelen felindulásból jönnek az emberek. A folyamatos jelenlét a fontos, az, hogy az örökbefogadás mint lehetőség folyamatosan a köztudatban legyen. Tökéletes példa erre a hazánkban 26 helyen működő inkubátor, ahová betehetik a csecsemőket. Ma már ez is benne van a köztudatban, pedig nem voltak kampányok mellette - mondta el.

A melegek ne fogadhassanak örökbe

Kérdésünkre, hogy azon kellene-e változtatni, hogy meleg párok is örökbe fogadhassanak, úgy reagált: a szakmai álláspontja az, hogy a gyereknek az a jó, ha különnemű szülei vannak.

- Ez a természet rendje - szögezte le, hozzátéve, hogy a világon nagyon kevés hely van, ahol meleg párok örökbe fogadhatnak, de ezt nem is tartja olyan nagy bajnak. Meleg párok egyébként Andorrában, Belgiumban, Dániában, Angliában, Hollandiában, Izlandon, Izraelben, Liechtensteinben, Norvégiában, Spanyolországban, Uruguayban, Kanadában és az Egyesült Államok egyes államaiban fogadhatnak örökbe.

- Nem tudja semmilyen kutatásra hivatkozva kijelenteni, hogy a meleg párok által örökbefogadottaknál nincs semmilyen probléma. Ez majd csak 20-30-50 év múlva fog kiderülni. Nem érdeke a gyereknek, hogy meleg párok fogadják örökbe, ahogy az sem, hogy egy egyedülálló anyához, apához kerüljenek. Szakemberként azt tudom mondani, hogy a legtöbb probléma egy gyerek életében abból adódik, ha a szülők kapcsolata nem kiegyensúlyozott - tette hozzá.

Felvetésünkre, hogy egy meleg kapcsolat is lehet kiegyensúlyozott, a szakember azt mondta: ha azonos neműek a szülők, akkor a gyermek számára keletkezik egy probléma, nem érti a helyzetet, ahogy a környezete sem.

- Mesterségesen pedig nem keletkeztethetünk veszélyforrást a gyermeknek - vélekedett.

• örökbefogadás
• kdnp
• belföld
• Terasz