Orbán mindenkit halálra rémített

Orbán Tusványoson tartotta szokásos nyári egyetemi beszédét, amiben nem meglepő módon a bevándorlás és a menekültek játszották a főszerepet. Elképesztő számokat mondott, szerinte egymilliárd ember kerekedik fel hamarosan a világban. A nemzeti konzultáció végeredményét is elárult, persze megint a Fidesznek lett igaza - derült ki beszédéből.

1 millió 254 ezer ember küldte vissza Orbán szerint a nemzeti konzultáció kérdőívét, és az eredmények azt mutatják, hogy az emberek többsége tart a bevándorlástól, és a bevánrodlók helyett inkább a magyarcsaládokon segítene.

A miniszterelnök elég kemény szavakkal ostorozta a baloldalt, illetve a nyugatot, amiért megengedő a bevándorlással kapcsolatban. Szerinte azonban a "magyarok még nem vesztették el a józan eszüket", amit a konzultáció végeredménye sem bizonyít jobban.

Orbán szerint a bevándorlás magas munkanélküliséggel jár, növekszik a torrorveszély, és még a nemi erőszakok száma is emelkedik ott, ahol sok bevándorló él. A baloldal - fogalmazott -, amelyik nem áll ki a bevándorlással szemben, szerinte örül annak, ami azért van, mert "ezek az emberek nem szeretik a magyarokat, azért mert magyarok".

Beszéde elején valamiért még az Egyesült Államok volt a téma. Kritizálta az USA-t azért, mert lehallgatott egyes német kormánytagokat. Itt elmondta azt is, hogy magyarország az unió máodik leggyorsabban növekvő gazdasága, de beszédéből valószínűleg a bevándorlással és menekültekkel kapcsolatos részeket fogják idézni a következő időszakban.

2005-ben is olyat mondott, amit évek óta idéznek

2005-ben mondott Orbán először olyat Tusványoson, amit aztán évekig emlegettek a hazai közéletben. Ekkor mondta ugyanis azt, hogy a magyar baloldal amikor csak teheti, „ráront saját nemzetére”. Ez volt az első olyan szabadegyetemi beszéd, melyben nem a határon túli magyarok helyzete volt beszédének fő témája, hanem a hazai belpolitika.

2006 júliusában egy elvesztett választás után beszélt Orbán, és a demokratikus alapok felrúgásával vádolta a baloldalt. Ekkor azzal próbálta tüzelni a hallgatóságot, hogy előrehozott választást szeretnének elérni, így nem kell várni 2010-ig a kormányváltással, de ez a beszéde, és az ezután következő néhány év sem hagyott maradandó nyomot.

2010-től, a kétharmad megszerzése után közvetlenül már sokkal meghökkentőbb dolgokat kezdett mondani a Tusványoson Orbán. Ekkor arról beszélt a miniszterelnök, hogy a nyugati kapitalizmus válságban van, mert eltávolodott erkölcsi érétkeitől. Ekkor jelent meg a kormány kommunikációjában a hanyatló nyugat képe.

Amikor célba vette a "hanyatló nyugatot"

2011-ben folytatta a nyugati társadalmi-gazdasági berendezkedés kritizálását. Ekkor azt mondta, hogy a nyugati fogyasztói és jóléti társadalmak végéhez érkeztünk. 2012-ben a válságot elemezte, melyet szerinte Kelet-Európában mindig is jobban tudtak kezelni, mint nyugaton. Brüsszelbe ekkor is belekötött, azt mondta, hogy a válság az EU személytelenségéből fakad, és nem nevezik meg a valódi felelősöket.

2013-ben Orbán már nem csak Európát, de az Egyesült Államokat is leírta, amikor arról beszélt, hogy India és Kína katonailag megtörik az USA uralmát. Ekkor mondta, hogy Európa is könnyen elveszítheti súlyát és jelenlegi szerepét a világban.

2014-ben talán minden eddiginél emlékezetesebb beszédet mondott, amit még külföldön is a mai napig idéznek. Ekkor mondta ki, hogy „illiberális” állam Magyarország, és Kína, Oroszország, Törökország vagy épp India lehet a példa előttünk. Még Merkel is reagált erre idén év elején, amikor budapesti látogatásán újságírói kérdésre megjegyezte, hogy az illiberális demokrácia számára értelmezhetetlen.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

• belföld
• orbán viktor
• Terasz