Kétéves a kormány: munkahelyeket, gazdasági növekedést vizionált Orbán Viktor

Kétéves a második Orbán-kormány, a miniszterelnök egyelőre nem értékelte az elmúlt két évet, az ellenzék viszont már most megfogalmazta születésnapi véleményét és jókívánságait. Mi pedig úgy döntöttünk, visszamegyünk egy évet az időben, és megnézzük, mit ígért akkor a miniszterelnök, milyen jövőbeli terveket vázolt fel, és ezekből mik teljesültek. Összehasonlítottuk a tavalyi és az idei ellenzéki reakciókat is, hogy megtudjuk, idén mást mondanak-e, mint egy éve.

Orbán Viktor 2011-ben a Gazdasági fordulat című konferencián értékelte kormánya első évét. A miniszterelnök beszédében nemcsak a múltra és a jelenre tért ki, beszélt arról is, mi várható a jövőben - ami most már a jelen.

Orbán egy éve: nőni fog a fogyasztás, a beruházások, jelentősen csökken az államadósság, és bővül a foglalkoztatás

Orbán Viktor akkor úgy látta, hogy Magyarország már túl van a gazdaságpolitikai fordulaton, és az ország egy új, a növekedés plusz munka egyenlő pénzügyi egyensúly képletre tért át.

Mint mondta, ugyan még nem látható, de az év második felében nőni fog a fogyasztás, a beruházások, megindulnak az első közmunkaprogramok, és élénkülni fognak a szolgáltatások is. Orbán elmondta azt is, hogy 2011-ben jelentősen csökken majd az államadósság, és bővül a foglalkoztatás.

A jóslatok nem teljesültek, nem nőtt sem a fogyasztás, sem a beruházási kedv, nem csökkent jelentősen az államadósság, és a foglalkoztatás sem bővült nagy mértékben, elindultak viszont a közmunkaprogramok, havi nettó 47 ezer forintos bérrel. 

A miniszterelnök egy éve az EU-val kapcsolatos vitákra kitérve még hosszan beszélt arról, hogy csak saját magunkra érdemes hallgatnunk, és nem szabad várnunk senkinek a jóváhagyására vagy ellenkezésére. Mint mondta, szerinte az elmúlt húsz évben szinte minden magyar kezdeményezést utolért az a tulajdonság, hogy mindig azt néztük, mit szólnak ehhez mások.

Az EU a mi ügyeinkbe nem szólhat bele

- Vagy bele sem kezdtünk fontos dolgokba, vagy, ha belekezdtünk, és valakinek nem tetszett Amerikában, Párizsban, Berlinben, Brüsszelben vagy Londonban, akkor hagytuk magunkat elbizonytalanítani, és végül lemondtunk róla.

- Összeomlóban egy régi világrend, semmi okunk, hogy a romok alá szorult megmondóemberek tanácsaira és véleményeire figyeljünk - fogalmazott akkor a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy külföldről érkezni fognak kritikák, dühödt támadások, harcias felszólítások is az új alaptörvény, vagy a most készülő sarkalatos törvények vagy éppen a gazdaságpolitika miatt, ám nekünk higgadtan, udvariasan, rezzenéstelen arccal és egyenes tekintettel csak annyit kell mondanunk: ez nem a ti dolgotok, ez a magyarok dolga.

Magyarország az Európai Bizottság kérésére épp a napokban módosítja az alaptörvényt, és várhatóan nem tesz másként a jegybankról szóló sarkalatos törvénnyel sem. Tehát az azígéret, hogy majd mi jól megmondjuk a magunkét, szintén nem teljesült az elmúlt egy évben.

Orbán Viktor évértékelőjében kitért a vasárnapi munkavégzés tiltására is, amit a koalíciós partner, a KDNP erőltetett. Mint mondta, amíg nem lehet megélni heti öt napi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására. Hozzátette: nagyon szeretné, ha Magyarországon heti öt napi munkából meg lehetne élni, de nem lehet. Később Matolcsy György korrigált, közölve, hogy véleménye szerint havi nettó 47 ezer forint igenis elég a megélhetéshez.

Ekkora fizetést kapnak most a közmunkások egy hónapra, pontosabban az Orbán Viktor által is emlegetett öt napra.

MSZP: hol van a több százezer új munkahely?

A miniszterelnök tehát munkát és kenyeret ígért egy éve, de hogy reagált erre az ellenzék? Ugyanazt fújták, amit most, vagy kreatívabban álltak a kérdéshez? Orbán Viktor 2011-es évértékelőjére minden ellenzéki párt reagált, és, bár értékelés idén még nem volt, nem tettek másként most sem, és, ha nem is Orbán beszédére reagálva, de kifejtették véleményüket. Újdonság, hogy az MSZP pluszban még egy vitanapot is kezdeményezett a kormány két éves teljesítményének értékelésére.

A vitanap kezdeményezéséről szóló sajtótájékoztatón Lukács Zoltán ismertette az MSZP álláspontját a kormány két évéről, 2011-ben Korózs Lajos tette ugyanezt. A párt véleményében visszatérő elem a munkavállalói jogokra vonatkozó kritika. 2011-ben azért bírálták a kormányt, mert a munkavállalókat radikális lépésekkel sújtotta - példaként a hétvégi és éjszakai pótlék csökkentésének lehetővé tételét hozták fel, illetve azt, hogy a munkaadóknak nem kell túlórapénzt fizetni -, idén a párt a nyáron életbe lépő Munka Törvénykönyvét emlegette, amit véleményük szerint fideszes gyáriparosok, nagytőkések diktáltak, a kormányoldal pedig leírta.

A párt kifogásolta azt is, hogy csaknem 100 ezerrel emelkedett egy év alatt a munkanélküliek tábora, és sehol nincs a kormány által beígért 400 ezer új munkahely.

Tavaly még nem volt gazdaságpolitika, idén már van, de dilettáns

Az MSZP mind tavaly, mind idén kitért a gazdaságra is értékelésében. 2011-ben a párt közöle, már annak is örülnének, ha egyáltalán lenne az országnak gazdaságpolitikája, ami csak hektikus intézkedések láncolata, 2012-re aztán az MSZP is belátta, hogy van gazdaságpolitika, de az elhibázott, ami kiszolgáltatottá tette a devizahiteleseket, és az út elején elgázolta az adófizetők 80%-át, mert az egykulcsos adóval a kis- és közepes keresetűek rosszul, a magas jövedelműek pedig jól jártak. Az LMP nevében tavaly még Schiffer András, idén már Jávor Benedek értékelt, hiszen időközben átvette Schiffertől a frakcióvezetői széket. A kritikákat illetően visszatérő elemek ennél a pártnál is megfigyelhetők.

Vudu gazdaságpolitika, dilettáns gazdaságpolitika

Az LMP az MSZP-hez hasonlóan mindkét évben ostorozta a kormány gazdaságpolitikáját, melyet 2011-ben még vudunak, idén pedig egyszerűen csak dilettánsnak neveztek.

- Miután a kormány meghirdette az adócsökkentést, kapkodva a pénzbehajtás eszközéhez nyúlt - szólt a kritika 2011-ben, 2012-ben pedig a következőképpen: a kormányzat az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság utolsó tartalékait is kimerítette, a jelentős adócsökkentés ígérete ellenére rommá adóztatta az országot, naponta vezet be átgondolatlan adókat, a vállalkozások és családok nyakába új és új terheket rak. A párt hangsúlyozta: mindezek eredményeként a gazdaság recesszióba fordult, a beígért egymillió munkahely helyett ma félmillióan munkanélküliek, a vidéki Magyarország pedig végleg leszakad.

Az alkotmányosság felszámolása

A pártnál van még egy visszatérő elem: tavaly és idén is sérelmezték az alkotmányosság felszámolását, 2011-ben azt mondták, hogy a kormányzat elmúlt éve az alkotmányosság felszámolásáról szólt, idén pedig azt, hogy a kabinet hátat fordított a demokratikus alapintézményeknek, és nekilátott azok szisztematikus leépítéséhez.

Jobbik: a kormány csak beszél, hol vannak a tettek?

Orbán Viktor értékelése előtt közölte aggályait az elmúlt két évről a Jobbik is. A párt tavaly és idén is ugyanazt mondta: azt, hogy a kormány csak beszél, tenni viszont semmit nem tesz.

Tavaly a Jobbik ezt úgy fogalmazta meg, hogy ideje lenne, ha Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány szavak után tettekkel is kiállna a magyar nemzet érdekeiért. Idén a párt azt közölte: a 2012-es év a nagy szavaké volt, de érdemben nem változott semmi.

Az EU egy gyarmatosító birodalom

A Jobbiknál visszatérő elem emellett az Európai Unióval való szembehelyezkedés, 2011-ben a párt azt mondta, elege van abból, hogy a kormány továbbra is úgy táncol, ahogy az IMF és az EU fütyül, idén pedig Vona Gábor pártelnök az EU-t egy olyan birodalomnak írta le, mely szerinte ugyanolyan, mint az összes birodalom a történelemben: ha kifogy a belső tartalékokból, hódítani kezd. Vona szerint Magyarország felvételekor is ez történt: annak érdekében, hogy a birodalom fennmaradjon, a belső forrásaiból kimerülő nyugat-európai jóléti államok új gyarmatokat, új piacokat, olcsó munkaerőt kerestek.

Elkeserítő valóság

A Jobbik mindkét évben kitért a családok nehéz helyzetére, 2011-ben a vélemény azt volt, hogy a gazdagok kormánya az elmúlt egy év alatt tovább mélyítette a jövedelmi szakadékot a magyar családok milliói és a társadalmi felső tízezer között.

2012-ben a párt azt sérelmezte, hogy a kormány forradalomról, gazdasági szabadságharcról és új alkotmányról beszélt, közben pedig kiderült, hogy ezek a nagy szavak csak arra szolgáltak, hogy leplezzék a folytatódó megszorításokat és elkeserítő valóságot.

• kormány
• mszp
• jobbik
• lmp
• orbán viktor
• vona gábor
• schiffer andrás
• belföld
• Terasz