Orbán a Sándor-palotába vágyik?

Valószínűleg Orbán Viktor miatt ki fogják költöztetni Áder János államfőt a Sándor-palotából - áll a HVG 24. heti számában.

A HVG információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök akarja elfoglalni a Budai Várban álló épületet. A 2007-es kisajátítási törvény jelenleg zajló módosítása értelmében számos vezető közjogi intézmény átköltöztetésére is lehetőség lenne. A törvényben leplezetlenül áll, hogy a szabály módosításának a Köztársasági Elnöki Hivatal elköltöztetése a célja.

Hosszú távú tervek

A jelenlegi 14 oldalas törvénymódosítást, annak ellenére, hogy a Fidesz képviselői között több mint 30 jogász ül, egy biológia és testnevelés szakos tanár és néhány mérnök nyújtotta be.

Az állam többek között a pesti Balettintézetre is rátenné a kezét, mint ahogy ez már többször is szóba került. Valószínűleg Orbán csereingatlanként szeretné felajánlani a patinás épületet Ádernek a történelmi épületéért cserébe.

Ez a csere egybevágna a kormányfő korábbi tervével, hogy a három hatalmi ág visszakapja a háború előtti központi ingatlanokat. Ez azt jelentené, hogy a Parlament az Országgyűlés kezébe kerülne, a bíróság visszamenne a ma Néprajzi Múzeum által használt épületbe, és végül a Sándor-palota lenne a kormányfő és stábjának a központi helye.

A kormánypártok ezen felül az Országgyűlés hivatalául szeretnék megszerezni a Kossuth téri metróállomás fölötti Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházát, valamint a Margit körúton elhelyezkedő Ipari Minisztérium épületét is a Millenáris Park továbbépítése kapcsán.

Következmények

Az eddigiekből jogosan következik az a feltételezés, hogy a jövőben a frekventált helyeken álló magán- és társasházakat államosíthatják. Az elvehető ingatlanok száma ezzel nőhet, hiszen a törvénymódosítás alapján már nemcsak energetikai, bányászati, természetvédelmi vagy egyéb közérdekű céllal veheti el a közhatalom az épületeket, hanem vezető közjogi tisztségviselők személyes kívánságára is.

A parlament kétszáz képviselője a jövőben elég, ha csak rábök a kiszemelt ingatlanra, és máris elindulhat az eljárás. Határt ennek csak néhány elvont jogelv vagy a költségvetés teherbíró képessége szabhat. Nemcsak a saját elhelyezésük érdekében, hanem a hivataluk beszállásoltatása céljából is rátehetik egy ingatlanra a kezüket.

Résztulajdonban lévő házak

A törvénymódosítás felkészült minden eshetőségre, így arra is talál megoldást, ha egy résztulajdonban lévő ingatlant szeretne kisajátítani. Ebben az esetben a közhatalmat gyakorló szervek lerohanják a többi tulajdonost, ha azok pert szeretnének indítani az állammal szemben. A törvénytervezet által előzetes eljárásnak nevezett gyorsított folyamat még a kisajátítási folyamat előtt történik.

Az előzetes eljárás tehát építési tilalmat léptet életbe az egész ingatlanon, de ez a szabály a kisajátítást kérő állami szervre nem vonatkozik. Sőt, az állam két éven keresztül is építkezhet az egyébként zárolt objektumon vagy telken. A kisajátítási hatóságoknak csak annyit kell majd megállapítaniuk, hogy mekkora kártalanítás illeti meg a beruházást tűrni köteles tulajdonosokat. Természetesen arra is találtak megoldást, ha kiderül, hogy a résztulajdonos jogosan élne lehetőségeivel. Ebben az esetben normál kisajátítási eljárást igényelve kérhetik majd a bíróságtól, hogy vegyék el a társtulajdonostól az ingatlant.

• ingatlanpiac
• bíróság
• országgyűlés
• orbán viktor
• belföld
• áder jános
• Terasz