Irdatlan pénzt költünk majd erre: csak nehogy nagy pofára esés legyen belőle

A magyar parlament döntött, Budapest megpályázza a 2024-es olimpia rendezési jogát, ami egy alig megismerhető szakértői anyag szerint 1000 milliárd forintnál is többe fog kerülni, ha elnyerjük. Közben a görögországi adósságválság napi téma a világsajtóban. A városban - Athén -, ahol 11 évvel ezelőtt olimpiát rendeztek, ma a bankautomaták előtt kígyózó sorok mindennapos látványt jelentenek, hiszen kényszerűen bezártak a pénzintézetek, amelyek nem jutnak euróhoz az Európai Központi Banktól.

De vajon milyen összefüggés van, és van-e egyáltalán a méregdrága, az ország méretéhez képest gigantikus esemény megrendezése és a mostani válság között?

Több milliárd dollárnyi épületet nő be a gaz

Tavaly nyáron volt tíz éve, hogy Athén olimpiát rendezhetett. Ebből az alkalomból készített fotósorozatot Milos Bicanski az egykori helyszínekről, a felvételek pedig bejárták a világsajtót. A látvány egészen siralmas, a csak játékok miatt felépített létesítmények az ország ókori romjaihoz hasonlítanak, porladnak a lelátók, a gyep helyén gaz nő, a medencéket szemét tölti meg.

Athén 2004-ben rendezhetett olimpiát - ez végül 15 milliárd dollár közpénzt emésztett fel, ami az ország akkori GDP-jének a 7%-át jelentette. Akkor még úgy tűnt, komoly büszkeséggel tölti el az ott lakókat, hogy az olimpiai játékok atyjaként adhatnak helyet az eseménynek - bár persze ellenzők akkor is akadtak. Aztán az ország pár évvel később komoly gazdasági válsággal kellett, hogy szembesüljön, ami a mai napig tart.

Pedig minden jól indult

Persze a 2000-es évek nehézségei 1997-ben még nem látszottak, ekkor nyerte ugyanis el az ország a rendezés jogát. A legendás NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch akkori bejelentését, miszerint Athéné a rendezés joga, egy DJ által zenébe is foglalták, amit az országos rádiók agyonjátszottak az ezt követő időszakban. Nemcsak a politikusok melle dagadt tehát, úgy tűnt, igazi lelkesedés lett úrrá az országon.

Korrupció, túlköltekezés

Aztán jöttek a gondok. Athén hét évet kapott a felkészülésre, amiből az első hármat láthatóan elvesztegették. 2000-ben a NOB már figyelmeztette a várost, hogy veszélyben a rendezés joga, ha így folytatják. Aztán éppen határidőre minden felépült, a négymilliós város kapott új villamosokat, metróvonalat, repteret, épültek autópályák - utóbbiak talán nem vesztek kárba azóta sem, egyes elemzések nem is számítják az olimpiához kapcsolódó költségekhez a rájuk kiadott pénzt. De ezek mellett épültek az olyan létesítmények, amiket Bicanski is megörökített, ráadásul az előre tervezett költségek a játékok végére megduplázódtak - számítások szerint 97%-kal lépték túl a költségterveket.

Nem csoda, hogy ilyen távlatból több szakértő is pazarlásnak ítéli meg az esemény megrendezését. Mégis, vajon mire gondolhattak a szervezők, amikor rengeteg pénzért felhúztak egy baseballstadiont? Ki fogja azt használni a játékok után Görögországban?

Szakértők szerint a nem elbontható, ám később sem hasznosítható épületeket csak azért építették fel, hogy drágábban dolgozhassanak azok a cégek, amelyek megnyerték az adott tendereket. Ezt állította Dimitrisz Mardasz egyetemi tanár is tavaly a Reutersnek. A korrupció tehát alaposan megdrágította a beruházásokat.

Több kár, mint haszon?

Az olimpia támogatói szerint viszont a probléma nem magával a rendezéssel volt, hanem azzal, hogy a kormány képtelen volt kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Például elszalasztotta ezáltal fellendíteni a turizmust. Kérdés azonban, hogy az egyébként is komoly turisztikai bevételeket produkáló Görögországban mi szükség lett volna pusztán ehhez egy olimpiára. Matt Bolduc, a Saxo-Bank egyik elemzője is azt emelte ki Athén kapcsán egy tanulmányban, hogy az országnak semmi szüksége nem volt a turizmus fellendítésére, az olimpiával pedig csak elüldözték a turisták egy részét, hogy helyükre az olimpia miatt érkezők kerüljenek.

És hogy mennyire volt köze az eszeveszett pénzszórásnak ahhoz, hogy ma Görögország ott tart gazdaságilag, ahol? Az olimpiai rendezés súlyosbította a görög adósságválságot - ezt nem egy olimpiaellenes aktivista vagy politikus mondta, hanem maga Jacques Rogge, a NOB egykori elnöke 2011-ben egy görög lapnak. Gazdasági szakértők szerint a görög adósság méretét tekintve persze abszurd lenne azt mondani, hogy az olimpia felelős minden bajért, de az utóbbi években megjelent nyilatkozatok alapján el lehet mondani, hogy egyértelműen szerepet játszott a gondok kialakulásában.

• külföld
• görögország
• olimpia
• válság
• gazdaság
• budapest
• parlament
• Terasz