Hány évesen aggódunk a leginkább a jövő miatt? Két mérföldkő is van a felmérés szerint

Először 36, másodszor 45 évesen jár csúcsra bennünk a nyugdíjfrász egy friss felmérés szerint.

Nyugdíj felmérés
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egyre fiatalabb korra tevődik át a nyugdíj-megtakarítást indítók átlagéletkora - derül ki a Groupama Biztosító új, reprezentatív kutatásából. De mi győzi meg az embereket, melyek a legfontosabb motiváló tényezők, amelyek hatására előjön az előrelátó, gondoskodó oldaluk? A friss, országos kutatás válaszaiból megtudhatod, és fény derül a jövő álomnyugdíjának összegére is.

A nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a negyven év fölöttiek domináltak, ám a legfrissebb, ezer fő megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés szerint mára az esetek több mint felében már a harmincas évek derekán elkezdik a takarékoskodást. A megtakarítással rendelkezők közül legtöbben 36 éves korukban vágtak bele nyugdíjas éveik jobb anyagi hátterének megteremtésébe. Az utolsó nagyobb fellángolás 45 évesen jön el, az életkor előrehaladtával pedig egyre kevesebben döntenek úgy, hogy belefognak valamilyen öngondoskodásba.

"Nekünk már nem lesz nyugdíjunk"

A válaszokból kiderült, hogy a takarékoskodás megkezdését leginkább az a sok helyről hallott vélemény motiválta, hogy "nekünk már nem lesz nyugdíjunk", de sok ember számára ugyanilyen jelentős tényező volt az is, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort. Sokakat ösztönzött még, hogy találkoztak valamilyen kedvező ajánlattal, vagy kiderült, hogy állami kedvezmény jár a megtakarításra.

Érdekes azonban, hogy a harmincas évek közepe vízválasztónak számít abból a szempontból is, hogy mi motiválja a takarékoskodás megkezdését. Fiatalabb korban, a pálya elején az anyagi feltételek még nagyobb eséllyel javulnak, ami óriási motivációs tényező, így azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek magukról előre gondoskodni, a biztosabbá, rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félretételére - 62%-uk vallotta ezt.

Azok esetében viszont, akik eddig a korig nem vágtak bele a takarékoskodásba, már a betöltött életkoruk volt az az ösztönző erő, ami miatt mégis elkezdték pénzüket félrerakni valamilyen formában - 75%-uk adta ezt a választ.

- A kutatás megmutatta, hogy összességében az anyagi helyzet javulása döntő tényező a nyugdíjcélú megtakarítások indításában, a megkérdezettek 73%-a hozta ezzel összefüggésbe a döntést, azaz például biztosabbá, rendszeressé vált a jövedelmük, emelkedett a fizetésük, vagy lejárt egy hitelük. Érdekes azonban, hogy nem feltétlenül kell nagyon nagy összegekre gondolni: a megkérdezettek többségének emlékei szerint havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek - tárta fel a kutatás eredményeinek további részleteit Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Mi számít jó nyugdíjnak?

A felmérésből kiderült, hogy az aktív korú lakosság 95%-a úgy gondolja, hogy ki kell majd egészítenie havi nyugdíját ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse idősebb éveit. A magyarok mai értéken átlagosan 238 ezer forintban határozzák meg azt az összeget, amely mellett szerintük nem lennének anyagi gondjaik idős korukban.

Ugyanakkor mindössze átlagosan 107 ezer forintos állami nyugdíjra számítanak reálisan, azaz várakozásaik szerint havonta 131 ezer forint hiányzik majd az anyagi szempontból stabilnak mondható nyugdíjas évekhez. A hiányzó összeg pótlásáról jelenleg az aktív korú lakosság mindössze 29%-a gondoskodik előre: a megkérdezettek többségének ugyanis még nincs nyugdíjcélú megtakarítása.

Közülük többen már gondolkodnak rajta: 12%-uk valószínűnek, 33%-uk pedig lehetségesnek tartja, hogy 5 éven belül elkezd nyugdíjcélra takarékoskodni. Az emberek 89%-a a jó nyugdíjat a boldog időskor zálogának is tartja, ez a harmadik legfontosabb szempont, amit megjelöltek a jó egészség, a szellemi frissesség után.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Ugyanakkor jóval kevesebben vannak, akik szerint ezek meg is valósulhatnak - különösen a jó nyugdíj az, amit sokkal többen szeretnének, mint ahányan számítanak rá: mindössze a válaszadók 28%-a tartja reálisnak. Egészségük és szellemi frissességük tekintetében már derűlátóbbak: a jó egészségi állapotra 48%, a szellemi frissességre pedig 43% szerint jók a kilátásaik.

Fotók: Getty Images

80 éves korában kezdett modellkedni a nyugdíjas nagymama

A nyugdíj a legtöbbeknek pihenéssel vagy épp utazgatással telik, az egykori tanárnő számára azonban egy új karriert nyitott meg. Nyolcvanévesen lett modell, méghozzá egy véletlennek köszönhetően, és azóta egyre sikeresebb.

80 éves korában kezdett modellkedni a nyugdíjas nagymama - Egy véletlen találkozás hozta meg számára a sikert

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük