Tényleg a nők miatt fogy a magyar? Itt a válasz

Tény, egyre csökken a gyereknemzési kedv Magyarországon - ahogy a fejlett országok többségében -, és egyre idősebbek a párok, amikor gyereket vállalnak. Igen, párok vállalnak gyereket, mert egy nő egyedül még mindig nem tud megtermékenyülni. Hiába sugallják ezt bizonyos politikusaink. Talán nem a nők nyakába kellene varrni a demográfiai változásokat.

Ha már az Isztambuli Egyezményt nem ratifikálták a képviselők, így nem igyekeznek ezzel is védeni a nőket, nem kellene felelőssé tenni őket olyasmiért, amiről nem egyedül ők tehetnek.

30 évesen szülnek a magyar nők

Egyre inkább tolódik ki az az életkor, amikor a nők gyereket vállalnak. Egyrészt nő azok száma, akik egyáltalán nem vállalnak gyereket, de azoké is, akik 35-40 éves korukig várnak azzal, hogy bevállalják első utódjukat. A 40 éves koruk fölött gyereket vállaló anyák aránya ma már 18% körül van.

A magyarországi anyák átlagos életkora első gyermekük születésekor már közelít a 30 évhez, holott a rendszerváltás idején ez még csak 23 év körül volt. Ráadásul a 30 év fölött szülő nők egyre jelentősebbek a termelékenységben, a megszülető gyerekek nagyjából felét ők adják már.

A gyermektelen nők száma is egyre nő, az utóbbi negyed évszázadban csaknem háromszorosára emelkedett a gyermektelen 25 éves nők aránya, és több mint háromszorosára a 30 év felettieknél. Márpedig minél tovább vár a nő, annál kisebb az esélye egészséges gyereket szülni.

30 év felett a fogamzóképesség lassan, majd 35 év felett gyorsuló ütemben csökken, de ekkor már a terhességek is kockázatosabbak. 42 éves kor felett már nagyobb az esélye a vetélésnek, mint az élve születésnek.

A férfiak még tovább várnak

Az érmének persze van egy másik oldala is, ez pedig abból fakad, hogy a nők képtelenek önmaguk megtermékenyítésére. Ezt a KSH a családi kapcsolatok változásának boncolgatásával fejezi ki, de mondjuk ki, ha a férfi nem akar gyereket, akkor a nő nemigen tehető önmagában felelőssé azért, mert nem szül.

Erről nem szabadna megfeledkezni, amikor az ország házában vagy bármilyen fórumon politikusként vagy kutatóként olyanokat mond valaki, mint akinek nincs gyereke, kezelésre szorul, vagy hogy a hölgyek legfontosabb hivatása a gyereknemzés. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a nők önmegvalósításának lehetőségét is az anyaságban találta meg.

Márpedig az apa életkora is számít, amint az kutatások igazolják. Nemcsak a nőknél rizikós gyereket tervezni 40 év fölött, de a férfiak is egyre kisebb eséllyel vágnak bele a projektbe, ahogy korosodnak.

És persze a férfiak gyermeknemzési kedve is egyre tolódik - ma átlagban 33 év -, szinkronban a nőkre vonatkozó hasonló statisztikákkal, őket azonban mégsem szokás megróni a népességfogyásért. A nők azért sem tehetőek a helyzetért nagyobb mértékben felelőssé, mert a statisztikák szerint a 20 és 45 év közti - tehát többnyire a gyerekvállalás korába eső - társadalmi csoportban a férfiak aránya valamivel magasabb, tehát többen vannak a nőknél.

Hátrány a munkahelyeken

A gyermekvállalás kitolódásában a magasabban képzet nők körében az is szerepet játszhat, hogy karrierjüket nem látják biztosítottnak, ha szülni mennek. Persze a törvényi szabályozások erre igyekeznek megoldást adni, ám ez a gyakorlatban csak kevésszer működik.

Magyarországon például törvényellenes egy állásinterjún rákérdezni arra, hogy a jelentkező gyereket vár-e, vagy tervez-e babát na következő években. Ha azonban egy huszonéves nőt azért utasítanak el az állásinterjún, mert szeretnék elkerülni, hogy néhány év múlva szülni menjen, de ezt nem vallják be nyilvánosan, a törvény a gyakorlatban keveset számít. Sajnos ma még kevés az olyan cég, amely kiterjedt gyerekvállalást könnyítő rendszert dolgozott ki munkatársai körében.

• szülés
• család
• nők
• kormány
• harrach péter
• belföld
• ksh statisztika
• Terasz