Így lehetetlenítette el a népakarat érvényesítését a Fidesz

Az új Alaptörvénnyel január 1-jétől életbe léptek az országos népszavazásokra vonatkozó, jelentősen szigorított érvényességi feltételek is.

A kormány tavaly egységesítette a helyi és az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat, amelyek így már jelentősen megnehezítik azok dolgát, akik a kormánnyal szemben akarják akaratukat érvényesíteni.

Korábban más volt

Korábban a népszavazások érvényességéhez elég volt, ha az összes választásra jogosult 25%-a plusz egy fő ugyanarra mond igent, ma már a választási jogosultak legalább 50%-ának részt kell venni a voksoláson ahhoz, hogy az egyáltalán érvényes legyen.

Ha 8 millió választóval számolunk, akkor ez annyit jelent, hogy míg tavaly még elég volt, ha kétmillióan elmennek, és igennel voksolnak, addig idén már legalább négymillió embernek kell elmenni, mert már csak akkor lesz érvényes a népszavazás. Ha ez nem történik meg, hiába szavaz kétmillió ember a változásra, dobhatja ki a kukába az akaratát a voksával együtt.

Más megközelítésből: ha azt akarom, hogy a kormány ne szedjen tandíjat, és ezt egy népszavazáson akarom elérni, akkor már nem kettő, hanem négymillió embert kell magam mögé állítani.

Külön pikáns, hogy így a népszavazást a távolmaradással, az érdektelenséggel is el lehet lehetetleníteni, hiszen ha nincs meg az 50%-os küszöb, akkor nem is érvényes a voksolás.

Míg a kormánynak továbbra is elég csak az otthonmaradásra biztatni, addig az ellenzéknek ma már a korábbiná kétszer annyi embert kell arra rábírni, hogy elsétáljon a szavazófülkéig. 

A kormány a jogszabályt úgy módosította, hogy azzal bizonyosan tisztában volt: az emberek döntő többsége nem szereti népszavazás útján állampolgári jogait gyakorolni. Ez ugyanis mind az országos, mind a helyi népszavazásokon jellemző részvételi arányokból világosan látszik. A helyi népszavazásokon korábban is 50%-os volt a küszöb, amit sokszor még úgy sem tudtak átlépni, hogy azokon valóban a lakosok pénztárcájára vonatkozó kérdésekről volt szó.

Esztergom, Balatonvilágos, Pári, Józsefváros

2012-ben az MTI archívuma szerint Esztergomban, Balatonvilágoson és Páriban tartottak helyi népszavazást, egyik sem lett érvényes. A Tolna megyei Páriban március 25-én szavaztak arról, hogy a település belterületén épüljön-e helyi hulladék-lerakópont. A népszavazást a tervezett két lerakópont környékén élők kezdeményezték. A község 536 szavazásra jogosult lakója közül 266 fő adta le szavazatát, a népszavazás így érvénytelen lett, hiszen nem érte el a résztvevők száma az 50%-os küszöböt.

Esztergomban március 25-én tartottak népszavazást 11 kérdésben, például arról, hogy kevesebb legyen a szemétdíj annak, aki nem szemetel annyit. A városban 8213 fő járult az urnákhoz, közülük mintegy nyolcezer választó mondott nemet a Fidesz-KDNP által képviselt irányra, az 50%-os küszöb eléréséhez viszont 11 875 szavazat kellett volna.

Tétényi Éva, független polgármester az MTI-nek vasárnap elmondta, a helyi népszavazások részvételi adataihoz viszonyítva jónak értékeli a részvételi arányt. Balatonvilágoson 1217 választásra jogosult közül 538-an adták le voksukat, de Józsefvárosban, a hajlékalanellenes népszavazáson sem tudták az 50%-os küszöböt elérni, pedig az ottani kampányba még Pintér Sándor belügyminiszter is besegített kicsit.

Szerencsen sokan szavaztak a munkahelyteremtésre

Vannak ellenpéldák is, Szerencsen például 2010-ben 63,5%-os volt a részvételi arány a helyi népszavazáson, amelyen azt kérdezték: "Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?". A kérdésre 3781-en válaszoltak igennel, vagyis a voksolók 82,02 százaléka.

A kezdeményezés előzménye az MTI beszámolója szerint a következő volt: Szerencsen egy befektetői csoport munkahelyteremtéssel járó szalmatüzelésű erőművet kívánt építeni, ezt többek között a tokaj-hegyaljai szőlészek, borászok, civil szervezetek ellenezték.

Érveik szerint a világörökség részeként nyilvántartott történelmi borvidéken egy ilyen ipari létesítményt nem szabad felépíteni. A szerencsi önkormányzat azonban azzal is érvelt, hogy a városban a legutóbbi évekig cukorgyár működött, amelyet több mint száz évvel ezelőtt építettek.

A szigorítók is tudták, hogy nem lesz könnyű 50%-os arányt elérni

Ahogy azonban Tétényi Éva is mondta, a helyi népszavazásokon nem meglepő az alacsony részvételi arány, de ebből hiba is lehetne az országos népszavazásokra vonatkoztatva következtetéseket levonni. Viszont ugyanez a helyzet az országos népszavazásokkal is, hiszen, ha a részvételen múlik, akkor ma nem lennénk például sem az EU, sem a NATO tagjai.

Nem sikerült elérni ugyanis az 50%-os küszöböt sem a NATO-csatlakozásról szóló népszavazáson, sem az EU-csatlakozásról szóló voksoláson. Érdekesség, hogy a Fidesz által kezdeményezett, a vizitdíjról és a tandíjról szóló referendumon is épphogy átlépte a voksolók aránya az 50%-os határt. A szavazáson akkor a választók 50,51%-a vett részt.

• kormány
• belföld
• népszavazás
• Terasz