Magyarország ismét a szégyenpadon

A sajtószabadságról és a munkavégzésük során meggyilkolt, valamint munkájukban akadályozott újságírókról 1991. május 3-a óta emlékezik meg a világ, amikor az afrikai népek független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg a Windhoek Nyilatkozatban.

A szervezet célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a sajtó szabadságának fontosságára, illetve egyúttal emlékeztesse a kormányzatokat, hogy tartsák tiszteletben a szabad véleménynyilvánítás jogát. A világ számos országában jelenleg is háború dúl, ahol a tudósítók élete veszélyben van, de ahhoz nem kell messzire menni, ha a sajtószabadság megnyírbálásáról szeretnénk hallani. Legalábbis erről szól a Freedom House jelentése, melyben hazánkról is szó van.

Van, aki nem éli túl

Sajnos nem egy eset történik még a mai napig a világ különböző pontjain, ahol az újságírókat túszul ejtik, megölik vagy éppen megakadályozzák a munkavégzésben.

A jelenleg egyre feszültebb ukrán-orosz helyzetről tudósító újságírókra, akik eddig viszonylag nyugodtan dolgozhattak, rászállt a hatóság. Ez főként a fotósokat érinti, de általánosságban kémkedéssel vádolják őket. Az ukrán felkelők egyre gyakrabban zaklatják az újságírókat, túszul ejtik őket, vagy elveszik a felszerelésüket.

Horlivka városában például maszkos férfiak elkapták Frederick Paxton brit fotóst, aki azt nyilatkozta, hogy a mikrofonját és a memóriakártyáit összetörték, a fényképezőgépet sérülten visszaadták.

Szintén idén oroszbarát szeparatisták foglyul ejtettek egy amerikai újságírót Szlovjanszban. A Vice News munkatársai mindent megtesznek kollégájuk biztonsága érdekében, aki heteken keresztül az ukrán válságról tudósított.

A legsúlyosabb eset szintén idén áprilisban történt, amikor egy rendőrnek öltözött afgán férfi az ország keleti részén rálőtt két újságírónőre. A német fotóriporter, Anja Niedringhaus azonnal életét vesztette, amíg kollégája, egy kanadai újságírónő súlyos sérüléseket szenvedett.

Áprilisban szabadult ki négy francia újságíró - Didier Francois haditudósító, Edouard Elias fotóriporter, Nicolas Hénin újságíró és Pierre Torres fotós -, akiket Szíriában tartottak fogva, egymáshoz láncolva embertelen körülmények között. Hosszas tárgyalás után sikerült elérni, hogy a radikális szíriai csoport szabadon engedje őket.

A sajtószabadság

A sajtószabadságot mint definíciót először 1791-ben, a francia Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozatában fogalmazták meg, az egyes országok alkotmányai innen vették át a meghatározást. A sajtószabadság ebben az értelemben a szabad szólás és szabad tájékoztatás jogát írja le, cenzúra nélkül, melyet a sokszínű sajtó és média teljes körű hozzáférhetősége tesz egésszé.

Magyarországon a sajtószabadság megteremtésére való első törekvés a márciusi ifjak által írt 12 pontban fogalmazódott meg: Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

Ez volt az első olyan nyílt kijelentés, mely nem maradt válasz nélkül: egy 1848-as törvény nemcsak a cenzúrát törölte el, de szabad véleményalkotást biztosított a sajtó számára. Nem véletlen lett március 15. a magyar sajtó napja.

Ők határozzák meg

Két teljesen független és pártsemleges nemzetközi szervezet is létezik a világon, amelyeknek az a dolguk, hogy a világ országait a sajtószabadság mértéke alapján rangsorolják. Az egyik ilyen a washingtoni székhelyű Freedom House, a másik pedig a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül. Előbbi épp a sajtószabadság napja előtt adott ki jelentést, melyben Magyarországot leminősítették a szabad kategóriából a részben szabadba. Ez egy Uniós tagállamnak több mint kínos, a benne élőknek pedig félelmetes.

A jelentés szerint a 2010 óta hozott törvények nagyon negatív hatással vannak a sajtószabadságra, és komoly aggodalomra ad okot a sajtó jelenlegi állapota. Magyarország jelenleg a 71. a Freedom House listáján, ami nem nevezhető előkelőnek. Különösen ha hozzátesszük, hogy a jelentés feltette hazánkat egy olyan csoportba, ahol az elmúlt öt évben Magyarországon romlott leginkább a helyzet.

Az RSF tavalyi adatai szerint az észak-európai országok állnak a ranglista tetején - mint a legnagyobb sajtószabadsággal bíró országok -, míg utolsókként a diktatórikus rendszerben élő országok végeztek. Magyarország a 179 országból az 56. helyet tudhatja magáénak.

• belföld
• nemzetközi sajtószabadság napja
• Terasz