A flamenco, ahogy még Spanyolországban sem táncolják

Életünk történetei jelennek meg a legváltozatosabb táncműfajokban a Táncestek a Karmelita udvarban című programban, 2013. július 30-augusztus 16. között a Budai Várban a tangó, a flamenco, a kortárs tánc és a hagyományainkat őrző néptánc nyelvén. Az előadást a Nemzeti Táncszínház programjában keresd.

Lippai Andrea táncművész a flamencóhoz fűződő kapcsolatáról mesélt.

- A flamenco táncszínházi előadásként izgalmas alapanyag. Mi az a plusz, amit alkotóként hozzátesz?

- E táncműfaj tradíciói és technikája nyilván alapja színházi produkcióinknak. Saját történeteink elmesélésére használjuk, ettől lesz egyedi. Olyat hozunk ki belőle, amely még Spanyolországban sem látható. Pályám különböző szakaszaiban megélt színházi tapasztalataim is ötvöződnek előadásainkban. Saját díszletek, jelmezek, színészi játék, versek, más táncműfajokkal való egyedi fúziók teszik különlegessé estjeinket.

A flamenco eredetileg az érzelmek kifejezésére hivatott szólisztikus műfaj. Mivel minden tánc típusa más-más érzelmet fejez ki, általa a mi mondanivalónk árnyaltabb megjelenítésére van lehetőség, így válnak gondolataink színpadi mesékké - meséli a művész.

- Az anya-lánya témát hogyan lehet ezzel az eszközzel kifejezni?

- A Las Flamencasban egy anya lányához fűződő kapcsolatát mutatjuk be különböző életszakaszaikban. Azt, ahogyan végigkíséri a születéstől, a felnőtté válás útján, s végül elengedi kezét.

Zsófit én kezdtem tanítani, felkészíteni a művészi pályára. Sokféle műfajt kipróbált, mire megtalálta a saját útját. Számomra nagy öröm, hogy ő fog ebben a műfajban kiteljesedni. Idén diplomázott a Sevillai Táncművészeti Konzervatóriumban, ahol a flamencón kívül spanyol néptáncot, klasszikus balettet, modern táncot, jógát és tánctörténetet is tanult. Széles körű rálátása lett e művészeti ágra. A flamenco mint érzelemvilág és mint technika tehát az alap, de azon kívül sok minden kell még ahhoz, hogy egy est művészi értéket adjon a néző számára.

- Mi inspirálja alkotóként?

- Az emberi kapcsolatok! Az érzelmek! A ritmusok! Engem az izgat, miért ide születtem e világra, e színes emberi kultúra aprócska részeként, mi az én dolgom itt, milyen értéket tudok adni azzal, amit én tudok. Tudok-e ezzel nyomot hagyni?

A flamenco eredendően befogadó műfaj. Nem utasít el, nem zár ki senkit!
- de ez nem mindig volt így! Ma képes a legkülönbözőbb műfajokkal fuzionálva teljesen egyedi élményt létrehozni.

Maga a fejlődés, az örök megújulás! Engem nagyon messziről sodort ide a sors!
Ez az utam és a továbbadás! Azok a fúziók érdekelnek, hol különböző kultúrák találkoznak, hatnak egymásra létrehozva egy speciális hangulatot, amely már nem csupán azokhoz szól, akik a flamencót szeretik.

• kultúra
• tánc
• táncszínház
• Terasz