Nem kell kifizetned a BKV bírságot: 3 eset, amikor jogtalan a követelés

A statisztika szerint idén többen utaztak eddig tömegközlekedéssel, mint tavaly, nőtt a jegyet és bérletet vásárlók száma, a jegy nélkül utazóké ellenben jelentősen csökkent.

Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy a BKK és a BKV a közterület-felügyelők bevonásával próbálja visszaszorítani a bliccelést.

A BKK közleménye szerint az utasok többsége ugyan hajlandó önként együttműködni az ellenőrökkel, de százezer ellenőrzésre vetítve az utasok 40%-ánál mégis szükség van a közterület-felügyelők bevonására.

A hatékonyság persze látszik a bevételeken, de a bliccelők még így is évi 8,5 milliárdos kárt okoznak a társaságnak.

Emellett érdemes megjegyezni, hogy számos olyan példa is akad, amikor az ellenőr - vagy akár utólag maga a BKV - igénye nem minősül jogszerűnek. Légy résen, és tudd, mikor nem kell pénztárcát nyitnod a közlekedési társaság követelésének.

Problémás a jegyzőkönyv

Ha az ellenőr éppen elcsípett jegy vagy bérlet nélküli utazásnál, a bírságolási folyamat részeként felveszi az adataidat, és jegyzőkönyvet kell írnia az esetről, amit te az aláírásoddal hitelesítesz.

Az utólagos befizetésnél ugyanis erre hivatkozva követelhetik tőled a bírság összegét.

Voltak azonban olyan esetek, amikor a BKV úgy kívánt bírságot utólag behajtani, hogy az ellenőrök által a helyszínen készített jegyzőkönyv nem volt aláírva.

Ilyen esetben viszont jó, ha tudod: nem bizonyítható a megbüntetett személy jelenléte, az aláírás nélküli jegyzőkönyv nem érvényes, tehát ilyenkor nem vagy köteles fizetni.

Ez azért is fontos, mert előfordulhat, hogy teljesen vétlen vagy a dologban, és visszaélés áldozata leszel. Korábban a BKV elismerte: volt már példa arra, hogy egy ellenőr a rendelkezésére álló adatokkal hamis jegyzőkönyvet állított ki, a csaló munkatársat a társaság végül elbocsátotta. Ne feledd, ha nincs aláírással hitelesítve egy jegyzőkönyv, akkor a BKV-nak semmilyen konkrét bizonyíték nincs a kezében.

Elévült a büntetés

Egy időben nagy volt a bizonytalanság a büntetések elévülési idejét illetően, ugyanis a korábbi szabályozás szerint, akit buszon, trolin vagy villamoson büntettek meg, és elmulasztotta a fizetést, csupán egy évig kellett a behajtás miatt izgulnia, a metrós, HÉV-es bliccelőket viszont öt évig nyúzhatta a BKV.

Az ombudsman kezdeményezésére viszont 2009-ben egységesítették az elévülési időt, így már nem éri hátrányos megkülönböztetés a metrón bliccelőt, ugyanúgy nem követelhetik már tőle egy év lejárta után a pótdíj összegét.

Ennek ellenére mégis előfordul, hogy a BKV az elévülési idő leteltével is megkísérli behajtani a pénzt, ebben az esetben viszont tudd, hogy élhetsz a panasztétel jogával: ezt a társaság Akácfa utcai ügyfélszolgálatán, írásban egy formanyomtatványon tudod megtenni.

Ingyen utazhatnál

Magától értetődőnek tűnik persze, ha valamilyen okból díjmentes utazásra vagy jogosult, nem szabhatnak ki rád büntetést, ha ellenőrzésnél nem mutatsz fel jegyet vagy bérletet. Csakhogy a jogosultságodat igazolnod is kell, ezért fordulhat elő, hogy hasonló esetben az ellenőr már írja is a büntetési csekket.

A vonatkozó kormányrendelet alapján ingyenes utazásra jogosult személyként nem vagy köteles kifizetni a helyszíni bírságot, és később sem zaklathat a BKV, ha a pótdíjazástól számított nyolc napon belül a jogosultságot igazoló iratokat a társaság által kijelölt helyen bemutatod. Ilyenkor pótdíj helyett eljárási díjat kell fizetned a bemutatáskor, ami 1000 forint. Ezzel a lehetőséggel viszont csak naptári évenként legfeljebb két alkalommal élhetsz, amennyiben korábbról nincs rendezetlen pótdíjtartozásod.

• jog
• büntetés
• hasznos tippek
• bkv
• Terasz