Négyszer annyi kisgyerek éhezik az Észak-Alföldön, mint a Közép-Dunántúlon

A hatályos magyar törvények szerint minden gyermeknek joga van a szociális biztonsághoz és olyan életszínvonalhoz, mely lehetővé teszi a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi és társadalmi fejlődést. A rendszerváltás óta készült statisztikák és számok azonban azt mutatják, hogy az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményét egyre nehezebb megvalósítani, a gyermekszegénység folyamatosan nő.

A szegénység önmagában olyan társadalmi tény, mely a történelemben mindenkor és mindenhol megtalálható, a társadalmi szerkezet természetéből fakad. A rendszerváltás utáni vizsgálatok négy-ötféle szegénységtípust különböztetnek meg, és ezek mindegyikében érintettek a fiatalkorúak. Az UNICEF és több szociológiai felmérés a rendszerváltás áldozataiként tekint a gyermekekre.

Aki gyermekként nélkülöz, felnőttként is fog?

A gyermekszegénységet kutató írások mindegyike kivétel nélkül egyetért abban, hogy aki fiatalkorában nélkülözni kényszerül, olyan ördögi körbe kerül önszántán kívül, melyből kitörni szinte lehetetlen.

A gyermekkori nélkülözés negatívan befolyásolja a fejlődést, fiatalon az anyagi hiányosságok az élet minden területére kihatnak. A nem megfelelő, hiányos vagy egyhangú étkezési szokások miatt rossz egészségi állapotba kerülő gyermekek iskolai teljesítménye általában gyengébb társaikénál.

Ez megnehezíti a beilleszkedést, a tanulási-magatartási zavarok is gyakoribbak a hátrányosabb körülmények közt élőknél. És sajnos a fiataloknak nincs "idejük" várni a feltételek javulását, a fejlődésnek az éppen adott körülmények között kell végbemennie.

A hátrányos helyzet és nélkülözés gyakori, de nem feltétlen és egyértelműen vezet gyermekszegénységhez, a szakirodalmak különböző definícióval élnek a fogalmat illetően. A fiatalkorúak szegénysége természetéből fakadóan nem választható el a szülők és a család anyagi helyzetétől.

97,5 millió fiatal él a szegénységi küszöb alatt

Az Európai Tanács 2005-ös felmérése alapján az unió 25 tagállamában összesen 97,5 millió fiatalkorú élt a szegénységi küszöb alatt. A kutatás rámutat arra, hogy a családmodell nagyban befolyásolja a gyermekszegénység kialakulásának mértékét. Az egyszülős háztartásokban kétszer akkora a nélkülözés esélye, a nagycsaládosoknál pedig az összes gyermek átlagos kockázata együttvéve.

Az Európai Unió 25 tagországában összesen 25% körüli a kockázat, ez azonban szélsőségesen oszlik el: az északi tagországokban 10% körüli, míg Spanyolországban és Portugáliában 40%, Magyarországon 18-21% között mozog. Bár a kilencvenes évek óta az országok több mint fele a GDP magasabb százalékát fordítja a szociális juttatásokra, de ezeknek nagy része az egészségügyre, illetve a nyugdíjra megy el, kategóriánként lebontva a gyermekekre és családokra fordított támogatások összege csökkent.

A KSH adatai szerint 2000 és 2005 között a veszélyeztetett kiskorúak száma 265 ezerről 223 ezerre csökkent, ezzel egyenesen arányosan növekedett viszont a gyámság alatt állók száma 28 ezerről 30 ezerre. A veszélyeztetettség okai közt legalacsonyabb mértékben az egészségügyi állapot szerepel, alig tízezer fővel. Azok, akik anyagi okok miatt minősülnek veszélyeztetettnek, majdnem 200 ezren voltak 2000-ben, 2005-ben ez a szám 127 ezerre csökkent.

A hátrányos helyzetben élő fiatalok száma 2008-ban már nem érte el a 200 ezer főt. A gyermekszegénység gyakorisága eltérést mutat Magyarország különböző régióiban is. 2008-ban ezer lakosra számítva a kiskorúak veszélyeztetettsége az észak-alföldi területeken volt a legmagasabb, közel négyszer akkora, mint a legjobb mutatókkal bíró Közép-Dunántúlon.

Ebből adódóan a gyermekotthoni férőhelyek kihasználtsága is regionálisan változó, Észak-Magyarországon szinte teljes, 99%-os. A család anyagi helyzete mellett kormányzati politika és a szociális juttatások rendszere is nagyban befolyásolja a gyermekszegénység alakulását. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot az adott önkormányzat jegyzője állapítja meg.

40 ezer forintos támogatás

Erre azok a családok jogosultak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 140%-át, ami 2011-ben 39 900 forint. 1997-től van lehetőség rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételére a létfenntartási gondokkal küzdő családok esetében.

A KSH adatai szerint a rendkívüli támogatást igénylők száma jelentősen visszaesett, melynek oka az önkormányzatok teherbíró képessége. 2000-ben havonta átlagosan 432 ezer gyermek kapja, míg 2007-ben már csak 223 ezer. 2006-tól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül a családi pótlékba, így annak összege jelentősen emelkedik. 2007-ben átlagosan havonta közel kétmillió gyermek részesül családi pótlékban, a fiatalkorúak 99,7%-a, tehát majdnem az összes fiatalkorú. Az egy családra jutó összeg havi átlaga 23 ezer forint körül mozog.

A családi pótlék természetbeni folyosítása is lehetséges, ha a veszélyeztetettség a gyermek elhanyagolásából fakad, és a szülők ezen nem tudnak vagy nem akarnak változtatni. A családi pótlék felhasználása, beosztása a szülő feladata, melyből a gyermek sok esetben nem lát semmit, így az összeg 50%-a természetben is folyosítható.

Az UNICEF 2005-ös felmérése azt mutatja, hogy 24 OECD- (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országból 17-ben nőtt gyermekszegénység a kilencvenes évek eleje óta.

A kutatás továbbá rámutat arra, hogy a szociális ráfordítás egyértelműen csökkenti a gyermekszegénység mértékét, a kormányzati intézkedések átlagosan 40%-kal csökkenthetnék a munkaerőpiac okozta nélkülözést. Magyarországon ez a szám magasabb, itt átlagosan 60%-kal redukálják a juttatások a gyermekszegénységi arányt.

• kirekesztettek
• Terasz