Végzetes lenne számunkra egy naprendszeri változás: a kutatók szerint ez történne a Földdel

Naprendszerünk mostani állapotában a Föld számára kedvező feltételeket biztosít, ám arról se feledkezzünk meg, hogy bolygónk kiszolgáltatott helyzetben van: egyes naprendszeri változások Földünk számára a véget jelenthetnék.

Csillagászok számos elméletet felvázoltak már ennek kapcsán, melyek a legkevésbé sem biztatóak. Három ilyen érdekes elgondolást veszünk sorra.

Ha nem lenne többé Jupiter

A Jupitert nevezhetnénk a belső Naprendszer védőbolygójának is, hiszen, mint egy hatalmas porszívó, gravitációs mezőjével számos, az űrben keringő szemetet, illetve üstököst magához húz, beleértve grandiózus méretűeket is. Így a belső Naprendszer, beleértve a Földet is, számos esetben megmenekül nagyobb becsapódásoktól, melyek akár végső katasztrófához is vezethetnének.

Ha a Jupiter ideje egyszerűen lejárna, vagy beleütközne egy csillagközi bolygó, és azért semmisülne meg, akkor nem védené tovább a belső Naprendszert, illetve a Földet sem. Ezt követően egymást érnék a Földet veszélyeztető aszteroidák és üstökösök, és valószínűleg meg lennének számlálva a napjaink.

Ha valami a Holdba csapódna

A Hold és a Föld közötti távolság 384 400 kilométer, ami világűri viszonylatokban nem túl sok. Amennyiben a Holdat komoly "baleset" érné, például beleütközne egy csillagközi bolygó, akkor a Holdról származó törmelék útra kelne az űrben, és körbevenné a Földet, akárcsak a Szaturnuszt a gyűrűje. Ez a törmelékgyűrű ellehetetlenítené az űrkutatást, sőt, a földi élet halálos ítélete volna. Ha ugyanis ezek a darabok túl közel kerülnének, a gravitáció hatására becsapódnának, eltörölve a földi életet, és lángba borítva a bolygót.

Ha nem forogna többé a Föld

Nem egyszerűen az éjjelek és nappalok váltakozása maradna abba, ha ez bekövetkezne. Az óceánok, hála a centrifugális erőnek és az impulzusnyomatéknak, jelenleg a helyükön vannak. Amennyiben a Föld megállna, az óceánok minden idők legnagyobb árvizének keretében elvándorolnának a sarkokra. Mindent elmosnának, ami csak az útjukba kerül, az Egyenlítő-környéki részeknél pedig kiszáradnának korábbi medreik.

Atmoszféránk egy ideig még tovább mozogna, mintegy 1600 km/órás sebességű szelek söpörnének végig a Földön, és egyenlőtlen lenne a levegő eloszlása: az Egyenlítő környékén ritkábbá, a sarkoknál sűrűbbé válna. A változásokat valószínűleg senki sem élné túl bolygónkon, de tekintettel arra, hogy a Hold is a Földbe csapódna, ezek már elhanyagolható körülmények lennének.

Fotó: Getty Images.

• világvége
• világűr
• nap
• föld
• naprendszer
• Terasz