88 ezer betöltetlen munkahely van: a szakértők szerint teljes a foglalkoztatottság

A tavaszi hónapokban rendszerint javulnak a munkaerő-piaci mutatók, mert megkezdődnek a szezonális munkák, ezért az elemzőket nem lepték meg a KSH foglalkoztatásról és munkanélküliségről szóló csütörtökön megjelent április-júniusi adatai. Az MTI-nek megküldött kommentárjaikban rámutattak, hogy a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliség csökkenése, és a ráta 4% alá kerülhet a második negyedévi 4,3%-ról.

A Központi Statisztikai Hivatal reggel kiadott jelentése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 420 ezer volt a második negyedévben, 77 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 68,1%-ra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel - tehát 196 ezerre -, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,3%-ra csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Emelkedtek a bérek

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci részvétel, az aktivitási ráta új rekordnak számító 71,1%-ot ért el, amiben szerepet játszhatott a szinte minden szektort érintő béremelkedés.

Az aktívak számának további emelkedése várható a közeljövőben, ha a Nyugdíjas Szövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A foglalkoztatás is tovább emelkedhet, és a munkanélküliségi ráta is egyre közelebb kerülhet a 4% alatti szintekhez az év második felében.

Jelentős a munkaerőhiány

Ugyanakkor egyre nehézkesebbé válik majd a megfelelő munkavállalók megtalálása - közölte. Az ipari vállalatok csaknem 75%-a panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását. A jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség ugyanis többnyire strukturális természetű, azaz a munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók főleg földrajzi és képzettségi problémák miatt.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint most már nem a munkanélküliségi ráta további csökkentésére van szükség, hiszen a 3,5-4%-os munkanélküliség lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti, hanem arra, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma.

A közmunkától a versenyszféráig

Ehhez pedig az kellene, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres táborából és az állami szférából minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, akár átképzések és oktatási programok segítségével.

Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg, hogy a foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4,5 milliót, a munkanélküliség a nyár második felére 3,7%-ig csökkenhet, míg éves átlagban 4%-os lehet. Emlékeztetett: a fokozódó munkaerőhiányt jelzi, hogy június végén összesen 88 ezer bejelentett munkahely maradt betöltetlen, ami növekedés az előző havi 83 ezres adathoz képest.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is mintegy 800 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.

Nyáron is maradt a tendencia

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: a tavasz, illetve nyár beköszöntével újra csökkenésnek indult a munkanélküliek aránya. A részletekből kirajzolódik, hogy az elsődleges munkaerőpiac további feszesedésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése. 

A nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése. A folyamatot két tényező határozhatja meg: a magyar gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák nagyszámú megjelenése. Az év egészére 4,2%-os átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál a vezető elemző. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedés fenntartásában, ami idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja - tette hozzá.

• munka
• karrier és siker
• foglalkoztatottság
• Terasz