Mindenki átverésnek hitte az 1901-es fotót, de valaki rávilágított egy érdekes részletre

Az 1800-as és a korai 1900-as évek arcképeit elnézve egyvalami mindegyikben közös: mégpedig az, hogy szinte senki sem mosolyog. Ezért is okozott nagy meglepetést egy, valamikor 1901 és 1904 között készült, kínai férfit ábrázoló fotó.

A felvétel a kíváncsiskodók mellett természetesen a gyanakvók figyelmét is magára vonta, és többen manipulációt, átverést sejtettek a háttérben. A kételyeket az Amerikai Természettudományi Múzeum oszlatta el, amikor közleményt adott ki a fotó eredetiségéről. Akkor mégis, mi a magyarázat a férfi arckifejezésére?

A mosolygós kép története

Berthold Laufer német ösztöndíjas tanuló Jacob H. Schiff bankár utasítására három évre Kínába utazott, hogy feltérképezze a pénzügyi befektetés lehetőségeit. Tartózkodása idején Laufer mintegy 143 képet összegyűjtött, bár a készítőik kiléte napjainkban is ismeretlen.

A fotók közt volt a fenti kép is, mely a napokban került fel az internetre, de a kommentelők szokatlannak érezték, és nem hitték el, hogy több mint száz éve készült. Volt, aki nem tudta szavakba önteni, miért érzi különösnek a felvételt, mások viszont azt furcsállották, hogy a férfi önfeledten mosolyog, pedig akkoriban ez nem volt jellemző a képeken.

Végül egy fearwax nevű Tumblr-felhasználó tett pontot a vita végére, amikor elmagyarázta, miért vágott mindenki szigorú arcot a régi fotókon, és ehhez miért nem alkalmazkodott a szóban forgó felvétel alanya.

Miért nem mosolyogtak a képeken?

A hozzászóló rávilágított, hogy első fényképezőgépek elterjedése előtt az emberek úgy tekintettek a fotózás procedúrájára, akár a portréfestésre, ami megköveteli a komolyságot. Mivel ezek a képek arra szolgáltak, hogy az utódok évtizedekkel a felmenőik halála után is tudják, azok hogy néztek ki, nem volt egy vidám dolog az egész, emellett azt gondolták, hogy vonásaik akkor a legtisztábban kivehetők, ha nem mosolyognak. 

Ez a szokás viszont elsősorban nyugaton volt jellemző, az ázsiai munkás pedig nem is tudott róla, ezért egyszerűen úgy pózolt, ahogy épp gondolta. A fényképezés és a portréfestés közötti párhuzam körülbelül az 1920-as évek végéig tartotta magát. A komoly arc jelenségéről ugyanakkor más magyarázatok is felröppentek. Az első szerint inkább a szegénység és a fogápolás hiánya miatt nem készültek vidám fotók. 

Mivel az emberek többsége élete során csak egyszer - vagy egyszer sem - engedhette meg magának a fényképezkedés luxusát, nem akartak fogatlanul vagy csúnya fogakkal pózolni a kamera előtt. Míg mások szerint a képkészítési idő hosszúsága miatt ment ritkaságszámba a mosolygós portré.

Mivel az 1850-es éveket megelőzően egyetlen fotó elkészítése akár nyolc óráig eltarthatott, nem csoda, ha a modellek lelkesedése a folyamat végére igencsak megcsappant. Persze, ez csak feltételezés, és valószínűleg az első teória állja meg leginkább a helyét, miszerint a fotósokra évszázados beidegződés miatt kezdetben úgy tekintettek, mint a festőkre, így a jókedv természetellenesnek hatott az arcképeken.

Végre itt a magyarázat a leghíresebb időutazós fotóra

Az internet elterjedése a hasznos információk mellett a manipuláció és a szenzációhajhászás legváltozatosabb eszközei előtt is szélesre tárta az ajtót, vagyis sokan nem szégyellnek pár kattintásért és megosztásért cserébe visszaélni a felhasználók jóhiszeműségével. Ez történt az összeállításunkban felvonultatott, különös fotókkal is, melyek első ránézésre talán valódinak tűnnek, ám, ha közelebbről megnézed, rájössz, hogy csupán átverés. Pont, mint a világ leghíresebb időutazós fotója.

Nyitókép: Getty Images Hungary.

• érdekességek a világból
• fotó
• fotózás
• kép
• történelem
• múzeum
• Terasz