Minden dolgozó rosszul jár az új szabállyal

A kormány három hónapról hat hónapra emelné a próbaidő maximális idejét. Az államnak forintokban mérhető haszna alig lehet az intézkedésből, de akkor mi indokolja a változtatást?

Erről az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot hiába kérdeztük, választ nem kaptunk. Gaskó István, a változtatások ellen élesen tiltakozó LIGA Szakszervezetek elnöke lapunknak elmondta: az intézkedés egy dologra bizonyosan jó, hogy az indoklás nélküli felmondás lehetőségét - ami elméletileg alkotmányellenes - a versenyszférában érvényesítsék.

A próbaidő alatt ugyanis bármelyik fél felállhat, és indoklás nélkül felbonthatja a szerződést. Ez azonban veszélyes terep, hiszen bizonytalanságot szül, és a munkavállalókat is kiszolgáltatott helyzetbe hozza.

Dr. Sipos Márta munkajogász elmondta, a munkáltatóknak a jövőben sem lesz kötelező kikötni a hat hónapos próbaidőt, ez - csakúgy, mint a három hónapos próbaidő - csak egy választható lehetőség lesz. Hozzátette: a köztisztviselők esetében már most is hat hónap a próbaidő maximális ideje.

Teljes kiszolgáltatottság

Ugyanakkor az is tény, hangsúlyozta, hogy ha a munkáltató végül a hat hónapos próbaidő mellett dönt, akkor a dolgozók valóban kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Egyrészt azért, mert sokan az állástalanság árnyékában kénytelenek lesznek elfogadni az ajánlatot, másrészt azért, mert ez esetben a fél év alatt tényleg bármikor megválhat tőlük a munkáltató.

Jelenleg a próbaidő három hónap, és erre az időszakra egészen más szabályok vonatkoznak, mint a próbaidő lejárta utáni hónapokra. Például a munkavállalónak elméletileg jár szabadság, de azt már a munkáltató határozza meg, hogy mikor mehet el.

Ha a munkáltató úgy dönt, hogy ez idő alatt nem engedi el szabadságra a dolgozót, akkor azt a munkavállalónak el kell fogadnia. Emellett a próbaidő alatt nem érvényesülnek a rendes felmondáshoz fűződő garanciák, így például betegség alatt is felmondhat a munkáltató.

Cafeteria: nulla

A dolgozónak az is problémát okozhat, hogy a cégek a próbaidő idejére általában egyrészt alacsonyabb bért ajánlanak, másrészt az ajánlatból kihagyják a béren kívüli juttatásokat. Az alacsonyabb bérek miatt egyébként az állam is rosszul jár, hiszen az alacsonyabb bruttó bér alacsonyabb járulékbefizetéssel jár.

Gaskó István és dr. Sipos Márta kérdésünkre, hogy akkor mégis miért lehet érdeke a kormánynak meghozni ezt a szabályt, közölték: véleményük szerint a munkáltatóknak akarnak kedvezni a döntéssel.

Az Alkotmánybíróság a hetekben semmisítette meg a kormány azon jogszabály-módosítását, amely megengedte a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmondását. Az Ab szerint ezzel ugyanis sérül az emberi méltósághoz való jog. Hozzátették: a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.

• kormány
• munkaerőpiac
• Terasz