Miért van szökőév, és miért éppen február 24. a szökőnap?
Miért nem február 29. a szökőnap? Julius Caesarhoz van köze.

szokoev-febr-24
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A négyévente ismétlődő szökőév egy naptári nappal többet tartalmaz a szokásosnál, vagyis a szökőévek nem 365, hanem 366 naposak. Szökőév minden néggyel osztható év - kivéve a százzal is oszthatóak.

A szökőévek eddig a nyári olimpia évével is egybeestek - így a sportrajongók számára könnyen megjegyezhető volt, ám úgy tűnik, ez a Covid miatt most változott, hiszen a 2020-as tokiói nyári olimpia elcsúszott.

Miért van szökőév?

A szökőév szerepe, hogy szinkronba hozza a naptárt a tropikus - csillagászati - évvel. A csillagászati események ugyanis nem egész számú napok szerint ismétlődnek, így minden évben elcsúszik kicsit a naptári év a csillagászatihoz képest. Ha azonban négyévente beiktatnak egy szökőnapot, korrigálható ez a különbség.

Miért február 24 a szökőnap?

Mivel szökőévben a február nem 28, hanem 29 napos, így a legtöbben úgy hiszik, február 29. számít szökőnapnak. Ha azonban alaposabban szemügyre veszed a naptárt, láthatod, hogy nem egy hóvégi toldaléknapról van szó. Február 24. a szökőnap, és az azt követő februári névnapok mindegyike egy nappal elcsúszik.

Ennek eredete pedig egészen az ókorig nyúlik vissza: Julius Caesar naptárreformjához köthető. Ő vezette be a 12 hónapos naptárt Kr. e. 46-ban. A római hadvezér és politikus mondta ki, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, ez pedig február 23-ának számít a mai naptárban. Tehát lényegében a március 23. duplázódik minden szökőévben, vagyis a február 24. négyévente szökőnap.

A cikk az ajánló után folytatódik

Azért épp ez a nap, mert a Julius Caesar által bevezetett 12 hónapos Julián naptár előtt használt 10 hónapos római naptárban - melyhez kétévente kellett hozzátenni egy szökőhónapot -, február számított az év utolsó hónapjának. Így a Kr. e. 46-ban bevezetett szökőnap a korábbi szökőhónap kezdetére került. A Julián-naptárt később 1582-ben alakította tovább XII. Gergely pápa, mivel még mindig nem bizonyult elég pontosnak. Ez a Gergely-naptár a legelterjedtebb ma a világon.

Az ókor 8 legnagyobb uralkodónője

Bár a történelemkönyvek az ókori uralkodók közül leginkább a férfiakat emelik ki, az erős női vezetőkről sem szabadna megfeledkezni.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük