Mennyire vagy intelligens?

Az egyszerű kérdésekre sokszor meglepő a válasz. Ha úgy gondolod, a tudásod biztos alapokon nyugszik, nem jelenthet problémát, hogy a következő ötre helyesen felelj.

Hol épült az első felhőkarcoló?

A felhőkarcolók városa kétségtelenül New York, mégsem itt épült az első egeket ostromló épület. Az első toronyház, melyet felhőkarcolónak - angolul sky-scraper - neveztek, a chicagói Auditorium nevű épület volt, mely 1889-ben épült.

Acélvázával együtt L. H. Sullivan tervezte, és az egész város nagyon büszke volt rá. Igaz, már a következő évben felépült New Yorkban a World Building, mely 26 emelettel büszkélkedett, magassága pedig 375 láb volt, ami több mint 114 méternek felel meg.

Az első felhőkarcolókat akkor ámulattal figyelték, ám ma szinte egy mondatban sem említhetők a világ legmagasabb épületével, a Burj Dubai-jal, mely az arab emirátusokhoz tartozó városállamban, Dubai-ban található. A szédítő torony 818 méteres magasságával megelőzte a korábbi csúcstartót, a tajvani Taipei 101 névre keresztelt, 508 méter magas felhőkarcolót. Öt év alatt épült fel, és a napokban készült el. Ünnepélyes átadása 2009. december 2-án lesz.
 

Kihaltak-e a mohikánok?

James F. Cooper regénye, Az utolsó mohikán alapján sokan azt gondolják, Csingacsgukkal kihalt a törzs. A könyvcímből fogalom lett, nem csak népeknek, szakmáknak is vannak utolsó mohikánjai.

A mohikánok azonban a valóságban természetesen nem haltak ki, mint annyi más észak-amerikai indián népcsoport.
A törzs nevének jelentése egyébként farkas. 1930-ban 813 mohikánt számláltak össze az Egyesült Államokban. Számuk azóta örvendetesen gyarapodott, ma több mint hatezren vannak. Nem szabad őket összetéveszteni a mohawk néppel, akik a Nagy-tavak vidékének harcias nemzetsége voltak. Az ősi mohikánok a Hudson mentén, a mai New York államban éltek.

Melyik benzineshordó veszélyesebb: az üres vagy a teli?

Buta kérdésnek tűnik, pedig nem az. Üres benzineshordók már több tragikus balesetet okoztak, mint azok, amelyek színültig tele voltak. Már csak azért is, mert az utóbbiba általában nem dobnak égő gyufát.
Cigarettával a szájban vagy forrasztólámpával megközelíteni egy üres hordót azonban nagyon veszélyes, mert a hőforrástól nyomban belobban a benne maradt benzingőz. Ajánlatos mindig vízzel megtölteni az üres hordót, a víz ugyanis kiszorítja a benzingőzt, és így biztosan nem okozhat balesetet.

Hogyan került a kávé Brazíliába?

Mielőtt tudományos értekezésbe kezdenél, eláruljuk, hogy egyszerűen ellopták. Az etiópiai eredetű kávécserjére egy egyszerű pásztor figyelt fel Kaffa városában, mert a juhai nem tudtak aludni, ha a cserje leveleit rágcsálták. A cserje először a Közel-Keleten terjedt el, lassan meghódította egész Nyugat-Európát, majd hajón jutott el Francia Guyanába.
Onnan lopta el egy brazil tengerész a 18. században azt az egyetlen palántát, mely később hihetetlen mértékben elszaporodott az egész országban. Ügyesen csinálta, mert 1960 óta a világ kávétermelésének egyharmadát Brazíliának köszönhetjük.

Látnak-e színeket az állatok?

Sokáig vita tárgyát képezte a kérdés, ráadásul sokan teljesen meg voltak győződve arról, hogy az állatok nem képesek észlelni a színeket. Csakhogy ez nem egészen így van - bár tény, hogy fejlettségük ezen a téren igen változó. A kutya, a ló, a szarvasmarha, sőt, a bika is, illetve a legtöbb emlősállat minden szürke színárnyalatot lát, mintha fekete-fehér televíziót nézne. A legtöbb madárfaj, némelyik hal, kétéltű és tengeri emlős pedig érzékeli az alapszíneket.

A rovarok nagy része, például a méhek kitűnően látják a színeket, így könnyen vonzónak találnak egy színpompás virágot.

Meglepő módon jó színlátó a mókus és bizonyos gyíkok is. Az emberszabású majmok színérzékelése pedig megfelel az emberének.

Cikkünk megírásában Szuhay-Havas Ervin Meglepetések Enciklopédiája című könyve segített.

• teszt
• szórakozás
• intelligencia
• tanulás
• állatvilág
• érdekességek a világból
• Terasz