Megint a munkavállalókkal szúrnak ki

Hazánk a 2011-es, 10,6%-os munkanélküliségi rátával rosszul szerepel az EU átlagához képest, a kormány azonban látszólag mégsem a munkavállalókat kívánja segíteni.

Hiszen a terv, miszerint a próbaidő maximális ideje hat hónapra is nyúlhatna a versenyszférában, a könnyebb elhelyezkedés helyett első ránézésre inkább tartós bizonytalansághoz vezethet, hiszen a frissen elhelyezkedők még további fél éven át számíthatnak rá, hogy bármelyik pillanatban elveszítik a munkájukat. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a többi EU-s országban mennyivel könnyebb a helyzete az újonnan munkába állóknak.

Ahol szintén hat hónap

Hosszas kutatásunk eredményeként végül az a meglepő eredmény született, hogy számos tagállam törvénye hat hónapban maximalizálja a próbaidőt.

Ennek ellenére sok helyen ez csak a magasabb pozíciókra érvényes, és ugyanolyan gyakori a három hónapos próbaidő is. Nem meglepő, hogy főként a nyugati országokban, Angliában, Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Luxemburgban és Svédországban jellemző a féléves próbaidő, amelyet azonban meghosszabbíthat a munkaadó, ha szükségesnek érzi, illetve természetesen rövidebbet is megszabhat.

Az Egyesült Királyságban a törvény értelmében a hat hónap során rendszeres, írásban rögzített visszajelzést kell adni az alkalmazottnak a teljesítményére vonatkozóan, amennyiben pedig a próbaidő lejárta előtt elbocsátanák az állásából, azt egyhetes felmondási idővel, írásban rögzítve és csak indoklás ellenében lehet megtenni.

Hasonló esetben nemcsak az addig ledolgozott napokat és az egyhetes felmondási időt, de az éves szabadságnak arányosan az adott időszakra eső ki nem vett napjait is ki kell fizetnie a munkáltatónak.

Németország esetében a témában járatos internetezők azt állítják, az ottani rendszer előnye, hogy a szokásosnál hosszasabb próbaidő lejártával viszont igazán nehéz egy cégnek megszabadulni a munkavállalótól, tehát mindenki biztonságban érezheti magát. Ugyanakkor a próbaidős felmondás szabályai is barátibbak, hiszen a német törvények értelmében a munkaadó és az alkalmazott is kéthetes, avagy 14 naptári napos felmondási időhöz köteles tartani magát.

Svédországban és Olaszországban a próbaidő alatt ugyanúgy azonnali hatállyal életbe léphet a felmondás, ugyanakkor talán némi vigaszdíj lehet ennek fejében, hogy a rendes éves szabadságok minimális száma 25 nap, és ezenfelül 14 állami munkaszüneti nap jár mindenkinek.

Finnország valahol a határon mozog, itt ugyanis a próbaidő általában négy hónap, alkalmanként a munkáltató ezt hat hónapra is meghosszabbíthatja.

Ahol még fel sem merült a hat hónap

Bár gazdasági és munkakeresési szempontból jelenleg nem annyira csábító úti cél, ha a rengeteg napsütés mellett valaki kiemelkedően rövid próbaidőre is vágyik, akkor Spanyolországba érdemes menni. Itt ugyanis a törvény értelmében két hónapos próbaidőt szabhat a munkáltató - természetesen az nincs kizárva, hogy ez meghosszabbításra kerül.

Franciaországban többlépcsős próbaidő van, az alacsonyabb beosztású pozíciók esetében ez két hónap, a művezetői és technikai állások esetében azonban három, míg a felsővezetői poszton is csak négy hónap. A munkáltató ugyan meghosszabbíthatja - minden esetben az eredeti időtartam duplájára -, de a próbaidő alatti felmondást illetően a franciáknál is szigorú szabályok vannak.

Minimum 24 óra a felmondási idő nyolc ledolgozott nap után, míg az ennél hosszabb, de egy hónapnál rövidebb munkában töltött idő esetében ez két nap. Egy hónap fölött azonban már két hétre ugrik a kötelező felmondási idő.

Bár összeállításunkból az látszik, hogy korántsem lenne egyedülálló az EU-ban a féléves magyarországi próbaidő, a legtöbb környező országra - többek között Csehországra és Lengyelországra - továbbra is az általunk megszokott három hónap jellemző. Ez ugyanis bőven elég arra, hogy az új munkaerő betanuljon, és mindkét fél felmérje, hogy elégedett-e azzal, amit a másik nyújtani tud, ahol pedig a versenyszféra, illetve a munkaerőpiac nem olyan erős, ott a munkavállalóknak szüksége van a végleges pozíció biztonságára.

Annak ellenére tehát, hogy sok EU-s országban szerepel féléves próbaidő a törvényekben, hazánkban, ahol évről évre komoly problémát jelent a munkanélküliség növekvő mértéke, nem biztos, hogy az új állások körüli kockázati tényezők növelése pozitív változásokat hoz.

• álláskeresés
• munkanélküliség
• európai unió
• munkaerőpiac
• Terasz