Amikor még Orbán is letette a fegyvert

Orbán Viktor 2010 óta hasonlította már Brüsszelt a szovjet éra Moszkvájához, és hirdetett szabadságharcot is, amit nap mint nap meg kell vívnunk. Ehhez képest bizony egyes esetekben az Orbán-kormány meghátrált, és változtatott a tervein úgy, ahogy azt az EU előirányozta.

Legutóbb például az adómentes pálinkafőzés harcát voltak kénytelenek feladni. De azért a kormány döntéseinek hazai ellenzői is értek el sikereket.

Mégsem győzött a 90 éves szabadságharc

"…ez a szabadságharc 90 év után a felkelők teljes győzelmével zárul" - mondta Orbán Viktor a parlamentben, amikor kormánya gazdasági akciótervének a pontjait ismertette, és eljutott az adómentes, szabad pálinkafőzés jogához.

Az otthoni szeszfőzés adómentessége már csak alig két hónapot fog élni, ugyanis az új adótörvényekből tudható, ismét adóköteles lesz. Az Európai Bizottság ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen, mivel az uniós szabályzat értelmében legfeljebb 50%-os adókedvezményt adhatott volna a gyümölcspárlatokra a kormány.

A médiatörvényen is módosítottak

Nem ez az első eset, hogy a kormány a harcos retorika ellenére enged a brüsszeli nyomásnak. 2011 január 1-jén lépett életbe a második Orbán-kormány médiatörvénye, amely rengeteg heves vitát váltott ki Budapesten és Brüsszelben is. A bizottság több ponton is kifogásolta az abban foglaltakat, ezért már 2011 tavaszán módosította a kényes pontokat a parlamenti többség.

Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos akkor három főbb pontban határozta meg a kifogásait. A márciusi módosítás előtt pár nappal Orbán Viktor még arról beszélt, hogy sikerrel verték vissza a médiatörvény ürügyén Magyarország ellen indított támadásokat.

Egy évvel ezelőtt a parlamenti kétharmad ismételten módosította az alaptörvényt, ezúttal ötödik alkalommal. A módosításra azért volt szükség, mert az Európai Unió aggályait fejezte ki a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámok korlátozásával kapcsolatban.

Az elmúlt években Magyarország ellen 50-nél is több eljárás indult Brüsszelben kisebb-nagyobb ügyekben, ám a legtöbben még nem született végleges döntés.

A hazai ellenzék és az emberi jogi bíróság is elért sikereket

Nem csak Brüsszel nyomására képes meghátrálni a kormány. Nemrég a netadó ötletét vetette el Orbán Viktor, amikor komoly tömegtüntetések kezdődtek a tervezett adónem bevezetése ellen. 2013-ban pedig több ponton módosították a felsőoktatási törvényt, miután a Hallgatói Hálózat és a HÖOK is többször tüntetett a tervezet ellen. Ezek főleg házon belül rendeződtek, bár mindkét kérdésben nemtetszését fejezte ki Brüsszel is.

Legközelebb alighanem az egyházügyi törvény kapcsán lesz kénytelen visszakozni a kétharmados többség. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavasszal elmarasztalta Magyarországot a törvény miatt, melyet már az Alkotmánybíróság - Ab - is elkaszált. Az AB döntése után a parlament az alkotmányba szavazta a határozatot, amin így már csak a nemzetközi fórum eszközölhet változásokat. A kormány fellebbezett a strasbourgi testület döntése ellen, de elutasították azt, így érik a változtatás.

Fotók: Orbán: Facebook.com/Orbán Viktor; tüntetés: Facebook.com/Százezren az internetadó ellen.

• kormány
• orbán viktor
• európai unió
• belföld
• pálinka
• tüntetés
• európai bizottság
• sajtószabadság
• Terasz