Egy milliárdnál több maszk került eddig az óceánokba: 400 év is kevés, hogy lebomoljanak

A koronavírus nemcsak egészségügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is megviselte az emberiséget.

maszk-óceán1
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bár a szájat és orrot eltakaró maszkok nem új találmányok, eddig inkább csak az egészségügyi intézményekben és rossz levegőjű városokban használták őket nagyobb számban. Ez 2020-ban teljesen megváltozott, a koronavírus egyre csak terjedt, a WHO pedig világjárvánnyá nyilvánította.

Az országok kormányai gyorsan reagáltak, és a legtöbb helyen kötelezővé tették a maszkviselést, ami azzal is járt, hogy elképesztően megnőtt a kereslet irántuk, a textilmaszkok mellett sokan az olcsóbb, eldobható fajtákat választották.

Rengeteg maszk került az óceánokba

A hatalmas kereslet arra kényszerítette a gyárakat, hogy teljes kapacitással álljanak át a maszkok gyártására, 2020 áprilisában Kína már több mint 450 milliót gyártott naponta. A becslések szerint eddig közel 520 milliárd eldobható maszkot állítottak elő, ebből 1,6 milliárd került a Csendes-óceánba szemétként. A szakértők szerint ez 5,5 tonnás műanyagszennyezést jelent, ami a legnagyobb világtenger szennyezésének 7%-át teszi ki.

maszk-óceán2
Fotó: nito100 / Getty Images Hungary

Ezek a maszkok általában polipropilénből készülnek, amely könnyen felbomlik mikroműanyagra. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatását még nem ismerik a kutatók, ám azt tudják, hogy ezek hihetetlenül gyakran előfordulnak az ivóvizekben is - például az amerikai csapvíz 94%-a szennyezettnek minősül. Az eldobható maszkoknak a becslések szerint 450 évre van szükségük ahhoz, hogy lebomoljanak, ennyi idő kell például a műanyag palacknak vagy az eldobható pelenkának is.

Mi lehet a megoldás?

Mivel a járványnak továbbra sincs vége, a szakértők szerint ez a szám csak tovább emelkedhet, aminek beláthatatlan következményei lennének a már amúgy is szennyezett óceánokra nézve. A világ számos országa, köztük Magyarország is tett már lépéseket az egyszer használatos műanyagok betiltására, ám ez a maszkokat nem érintette, ezért egyre több cég keresi a probléma megoldását. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Ígéretes lehet egy francia cég, a Plaxtil terméke, ami úgy hasznosítaná újra a sebészeti maszkokat, hogy azokat alapanyagként mást termékekhez is fel lehessen használni, például ruhák gyártásához. Amíg ezek a fejlesztések nem kapnak nagyobb teret, addig mi, a mikrokörnyezetünkben is tehetünk az óceánok szennyezése ellen: ha van rá lehetőség, inkább válasszunk textilmaszkot, ha pedig mindenképp eldobhatót szeretnénk, azokat gyűjtsük szelektíven.

Borzasztó látvány a járvány utáni tengervíz: szívszorító, milyen károkat okozott a pánik

A koronavírus-járvány borzalmas hatása a felhalmozódó szemét.

Borzasztó látvány a járvány utáni tengervíz: szívszorító, milyen károkat okozott a pánik

A koronavírus-járvány borzalmas hatása a felhalmozódó szemét.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük