Mégsem könnyű maszkban hazudni: a bírók így is megállapítják, ha valaki nem mond igazat

Az maszkok nem akadályozzák az esküdteket abban, hogy eldöntsék, megbízható-e a tanú, és megkönnyítik a hazugság és az igazság megkülönböztetését.

Maszkban nehezebb hazudni a bíróságon
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Portsmouthi Egyetem kutatása szerint a legfelsőbb bírósági esküdtszékek még akkor is képesek felismerni, ha valaki hazudik, ha az maszkot visel. Aldert Vrij professzor a Pszichológiai Tanszékről és Dr. Maria Hartwig, a John Jay College of Criminal Justice munkatársa azt vizsgálta, hogy a szokásos bírósági eljárásoktól való eltérések, beleértve a maszkviselési kötelezettséget és a virtuális tárgyalótermeket, hogyan befolyásolták az esküdtszékek hazugságfelismerő képességét és döntéshozatalát.

Vrij professzor, a hazugságfelderítés világvezető szakértője, akinek munkáját a rendőrség is használja világszerte, azt mondta: „Bizonyos szempontból jó hírekkel szolgálunk. Nem úgy tűnik, hogy a Covid-19 vírus terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések negatív hatással lesznnének. Feltéve, hogy az esküdtek tisztán hallják a vádlottat, és beszédüket nem tompítja el a maszk, nincs ok az aggodalomra."

A maszkokban könnyebben lebukik, aki hazudik?

A Journal of Applied Research and Memory and Cognition folyóiratban megjelent tanulmányban több száz, a megtévesztésről szóló kutatást tekintett át. Arra a következtetésre jutottak, hogy a maszkok nem akadályozzák a bírók döntéshozatalát. A kutatók azt találták, hogy az arckifejezések és a non-verbális viselkedés egyéb formái a megtévesztés megbízhatatlan mutatói. Így ezen cselekedetek elfedése valójában javítja az esküdtszék azon képességét, hogy különbséget tegyen az igazság és a hazugság között.

GettyImages-1252847396

Vrij professzor olyan tanulmánygyűjteményt elemzett, amely azt vizsgálta, hogy a megfigyelők mennyire képesek észlelni a megtévesztést non-verbális viselkedések segítségével. Megállapította, hogy az elmondott hazugságoknak csak a felét azonosították helyesen.

Tudják, hogyan fedhetik el hazugságaikat

A kutatók rájöttek, hogy egyes viselkedésformák, például a magatartás és az arckifejezés gyanúsabbnak tekinthetők, mint mások. De a hazudók tudják ezt, és könnyen elfedhetik a hazugságokat olyan viselkedésekkel és gesztusokkal, amelyek valódinak tűnnek.

Korábban is végeztek egy hasonló kutatást

Korábban csak egy tanulmány tárta fel közvetlenül az arctakarók szerepét a bírósági eljárásokban. Ez azt találta, hogy előnyös volt az esküdtszék megfosztása a non-verbális viselkedéstől. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a nikábok hogyan befolyásolják a megtévesztés észlelésének képességét. Azt találták, hogy a megfigyelők sokkal jobban képesek azonosítani a hazugságot, amikor a vádlottak nikábot viselnek, mint amikor nem. A nem verbális viselkedés zavaró tényezőinek megszüntetésével a megfigyelőknek a beszédtartalomra kellett hagyatkozniuk, amely jobbnak bizonyult a hazugság kimutatására.

A maszkviselési kötelezettség nem az egyetlen óvintézkedés a Covid-19 terjedésének megakadályozására a tárgyalóteremben, egyes eljárások virtuálisan zajlanak. Számos tanulmányból, amelyek megkérdőjelezték a megtévesztés személyes vagy felvétel útján történő észlelésének lehetőségét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a virtuális tárgyalótermek aggodalomra adnának okot. Mivel a megtévesztés észlelésének pontossága mindkét helyzetben hasonló szinten marad.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Vrij professzor és Dr. Hartwig a meglévő kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírussal kapcsolatos óvintézkedések nem befolyásolják negatívan a bírósági eljárásokat. Sikerült azonban azonosítaniuk a kutatás hiányosságait is, és olyan kérdéseket tettek fel, amelyek megválaszolásra várnak, mivel az igazságszolgáltatási rendszer továbbra is átvészeli a járványt.

Vrij professzor a következőket mondta: „Mivel csak egyetlen tanulmány létezik arról, hogy az maszkok hogyan befolyásolják a hazugságfelismerést, egyértelmű, hogy további kutatásokat kell végezni a világjárvány igazságszolgáltatási rendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések és aggályok megoldására."

Testbeszédkvíz: felismered a testtartás alapján, mikor manipulálnak?

A testbeszéd képes lebuktatni még a manipulátorokat és a hazug embereket is.

Testbeszédkvíz: felismered a testtartás alapján, mikor manipulálnak?

Kvíz!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük