Barack Obama egy magyar származású katonát tüntetett ki hősiességéért

Néhány éve egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja Magyarországot, és külföldön próbál szerencsét. Magyarország már eddig is számtalan tehetséget adott a világnak, elismerésből 2012-ben sem volt hiány. Két díj két magyar származásúnak.

Leslie H. Sabo

Az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Becsület Érdemérmet adományozta Obama elnök Leslie H. Sabónak, aki 1970. május 10-én az amerikai hadsereg szakaszvezetőjeként a bajtársai életét mentve feláldozta magát egy kambodzsai összecsapásban.

- Itt most egyetlen katonát részesítünk elismerésben a szolgálatáért, de amit ő tett, az egész nemzedékéért beszél - jelentette ki Obama.

Barack Obama megemlítette, hogy Leslie Sabo magyar menekült szülők gyermeke volt. A Fehér Ház Keleti Termében megtartott ceremónián jelen volt a posztumusz őrmesterré előléptetett katona özvegye, Rose Mary Sabo-Brown, bátyja, George Sabo, több bajtársa, valamint Leon Panetta védelmi miniszter és az amerikai katonai felsővezetés több tagja.

Lesley Halasz Sabo 1948. február 22-én, az ausztriai Kufsteinben született, magyar emigráns szülők gyermekeként. A Pennsylvania állambeli Ellwood Cityben nőtt fel, ahová a család az ötvenes évek elején költözött.

Sabót 1969-ben sorozták be. A kiképzés utáni 30 napos eltávozás alatt elvette a kedvesét, és az ifjú párnak több idő nem is adatott meg az együttlétre. A fiatalember az amerikai hadsereg elit, 101-es légi szállítású hadosztályának katonájaként került a délkelet-ázsiai hadszíntérre.

A szakaszvezető a kambodzsai Sze Szanban, a később anyák napi rajtaütésnek nevezett akcióban vesztette életét. A mintegy 50 fős felderítő alakulatot minden oldalról megtámadták a kétszeres túlerőben lévő észak-vietnamiak. Sabo, noha az utóvédben volt, előretört, és több ellenséges katonával végzett. Visszahajított egy eldobott ellenséges kézigránátot, és annak felrobbanása után repeszeitől tulajdon testével fedezte egy sebesült bajtársát - hangsúlyozta Obama.

A sebesült Sabo szakaszvezető ezután, nem törődve a sebesüléseivel, egyedül indult el egy bunker megsemmisítésére, amelyből egységét géppuskatűz alatt tartották. Több találatot kapott, de egészen közel tudott kúszni a tüzelőálláshoz, és egy gránáttal ártalmatlanította a támadókat, noha tudta, hogy a robbanás az életébe kerül majd. Leslie Sabóval együtt az egység hét katonája életét vesztette, több mint kéttucatnyian pedig megsebesültek.

A más kitüntetések mellett Bíborszívvel is elismert Sabót már röviddel a halála után felterjesztették a Becsület Érdeméremre, de az iratok levéltárba kerültek, ahol csak 1999-ben bukkant rájuk ismét egy kutató, aki a 101-esek történetének feldolgozásán dolgozott.

A Becsület Érdeméremre az amerikai fegyveres erők azon tagjai válnak méltóvá, akik indoklás szerint "az életük kockáztatásával, kiemelkedő vitézséget és elszántságot tanúsítva, messze kötelezettségeiken felül teljesítenek egy fegyveres ellenséggel szembeni harci cselekmény során". A kitüntetést 1863-as megalapítása óta 3458 alkalommal ítélték oda. Az életükben elismertek száma nem éri el a 90-et.

A kitüntetettek között legalább nyolc magyar származású van. A legismertebbek egyike Számvald Gyula 1848-as honvéd főhadnagy, aki az amerikai polgárháborúban az északiak tábornoka lett. A vietnami háborúban bizonyított helytállása miatt posztumusz elismerésben részesült Rábel László és Molnár Ferenc Zoltán törzsőrmester. 2005-ben George W. Bush elnök a magyar születésű holokauszt-túlélő Rubin Tibornak adta át a kitüntetést a koreai háborúban tanúsított hősiességéért.

Molnár Ágoston

Molnár Ágoston történészprofesszor, a Rutgers Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, református lelkész vehette át a New York-i Waldorf-Astoriában az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díját.

- Ez az alapítvány az örökséged - mondta a díjátadó banketten Arthur Schneier, a Park East zsinagóga rabbija, aki 1998-ban maga is az elismerésben részesült.

Az Amerikai Magyar Alapítványt Molnár Ágoston vezetésével 1954-ben magyar származású egyetemi tanárok és egyesületi vezetők hozták létre a magyar kulturális hagyományok ápolására és népszerűsítésére. Segédprofesszorként akkor az Illinois állambeli Elmhurst College magyar tanszékét vezette, majd megalapította és 1959-66 között vezette a New Jersey-i Rutgers Egyetemen a magyar intézetet. Az alapítvány a magyar nyelv oktatásán kívül szélesebb értelemben is fontos feladatának tekintette a magyar kulturális örökség megőrzését és ápolását. Ennek érdekében hozták létre New Brunswickban a Hungarian Heritage Centert - Magyar Örökség Központját -, annak könyvtárát, levéltárát és múzeumát.

Molnár Ágoston bevándorolt magyar szülők gyermekeként született 1927-ben az ohiói Clevelandben. Tanulmányait Lyndhurstben, az Elmhurst College-ban, a Michigani és a Columbia Egyetemen folytatta. A professzor több tanácsadó testület tagja, valamint számos kiadvány és tanulmány szerzője, illetve szerkesztője.

- A George Washington-díj nagy megtiszteltetés számomra, mert a kitüntetettjeink közül sokan Nobel-díjasok vagy világhírű muzsikusok voltak. Ilyen volt Kármán Tódor is, aki családi iratait végrendeletében a mi levéltárunkra bízta, amelyet egyébként anyagilag is támogatott – nyilatkozott az MTI-nek Molnár Ágoston, aki 55 év után, tavaly mondott le a az elnökségről, de továbbra is az igazgatóság társelnöke, Harsányi Zsolttal együtt. Megemlítette, hogy építkezési vállalkozó édesapjának - akit mentorának tekintett - a tanácsára kitanulta az építészszakmát is, és így személyesem is részt vett a Magyar Örökség Központja épületének kivitelezésében. Az épületet Papp László tervezte.

A professzor rámutatott, hogy az alapítványt még 1956 előtt hozták létre, abban a reményben, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai valamikor jobbra fordulnak.

- Azonban még a nyolcvanas években sem látszott, hogy lesz változás, ezért nagyon örültünk, amikor ez bekövetkezett. Még az ötvenes, hatvanas években is tartottuk a kapcsolatot a Széchenyi Könyvtárral, más könyvtárakkal és múzeumokkal, de akkoriban a kapcsolattartást megnehezítette, hogy az emberek nem utazhattak - mondta.

- Amit Guszti bá’ 56 éven át megteremtett, az óriási teljesítmény volt. Az én feladatom az, hogy ha másként is, de folytassam Guszti bácsi munkáját - jelentette ki a harmincas éveiben járó Hajdú-Németh Gergely, aki átvette Molnár Ágostontól az alapítvány ügyvezető igazgatói posztját. Hangsúlyozta, hogy fiatal amerikai magyarként egyebek mellett az internetre mint eszközre koncentrálva megpróbálja az ifjabb generációkat is bevonni a magyar szervezetek munkájába. A díjátadó ünnepségen felszólalt James M. Cahill, New Brunswick polgármestere és Szapáry György washingtoni magyar nagykövet is.

A kitüntetést az Amerikai Magyar Alapítvány olyan személyiségeknek ítéli oda, akik kiemelkedőt alkotnak a tudomány, a művészet, az üzleti élet, a népek és nemzetek közötti megértés előmozdítása terén, és akik a magyar névnek és kultúrának elismerést szereznek az Egyesült Államokban.

Az alapítvány tevékenységének egyik legrangosabb eseménye a George Washington-díj átadása. Az idén 49. alkalommal odaítélt díjat a budapesti Városligetben felállított Washington-szobor ihlette. Ezt az Amerikába települt magyarok 1906-ban ajándékozták Budapestnek annak jeléül, hogy miközben hálásak választott hazájuknak, nem felejtették el a szülőföldjüket.

A korábbi kitüntetettek között szerepel Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő, Simonyi Károly, Yehudi Menuhin, André Kertész, Szent-Györgyi Albert, Elie Wiesel, Andrew Grove, Tony Curtis, Bartók Béla, Göncz Árpád, Szabó István és Richard Holbrooke.

Fotó: en.wikipedia.org; www.americanhungarianfederation.org.

• Terasz