Magyarázkodik a kormány

Vona Gábor, a Jobbik elnöke hétfőn a Parlamentben parasztvakításnak nevezte a kormány több száz millió forintból életre hívott, úgynevezett szociális konzultációját, melynek keretében az összes választásra jogosult állampolgárnak kérdőívet küldtek, hogy kiderítsék a voksolók véleményét például arról, hogy a segélyt ezentúl természetben vagy pénzben kapják meg az érintettek.

Orbán Viktor hétfőn ismertette az eredményeket, amelyek szinte kivétel nélkül a kormány álláspontját tükrözték. Ennél érdekesebb, hogy a beszéd miatt újra fókuszba került, hogy a kérdőíven olyan kérdéseket tüntettek fel, amelyekben már vagy kialakult álláspontja volt a kormánynak, vagy - ami a parasztvakítás szót magyarázza - már döntöttek az ügyben. Ilyen például a devizahitelesek megmentése, melyről törvényt fogadott el az Országgyűlés már azelőtt, hogy az összes kérdőív visszaérkezett.

Államtitkárság: nem is döntöttünk róla

A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság kérdésünkre, hogy mi értelme volt a szociális konzultációnak, ha közben már döntöttek több kérdésben, közölte: "értesüléseinkkel" ellentétben a kormány a szociális konzultáción feltett kérdésekben nem hozott konkrét döntéseket, a szociális konzultáció konkrét eredménye jó néhány eddig nyitva hagyott részkérdésben tette fel az i-re a pontot.

Felvetésünkre, hogy "értesüléseink" és például az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés június 20-án elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt, az államtitkárság módosított álláspontján, és közölte: a kormány és a Bankszövetség közötti ötpontos akcióterv két pontjáról valóban sürgős tárgyalással született parlamenti döntés, de "éppen azért, hogy mielőbb életbe lépjenek a bajba jutott lakáshiteleseket segítő intézkedések, ne legyen késlekedés, még a szociális konzultáció miatt sem."

Államtitkárság: rendben, döntöttünk róla, de nem úgy

- Ugyanakkor a legnagyobb gazdasági, pénzügyi és társadalmi kérdés a lakáshitelesek segítésével kapcsolatban az, hogy az állam mind jogilag, mind pénzügyileg meddig mehet el abban, hogy "beavatkozzon" egy olyan szerződés rendezésébe, amelyhez alapvetően nincs köze, hiszen az adósok és a bankok közötti adósságrendezés alapvetően az ő kettőjük "ügye". Ennek társadalmi megítélése, támogatása egyáltalán nem volt egyértelmű a szociális konzultáció előtt - szögezték le.

A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság hozzátette: a másik kérdésben pedig - hogy fel lehessen-e venni újra jelzáloghoz kötött devizahitelt - a szociális konzultáció eredménye további gondolkodásra késztette a kormányt, hiszen az EU elvárásainak megfelelően a parlament valóban feloldotta a tavalyi jelzáloghoz kötött devizahitelezés tilalmát, de a válaszadók 54%-a azt mondja, hogy nem ért egyet a feloldással, a többség szerinti igenis valamiféle korlátra lenne szükség, hogy az otthonok elvesztése ne lehessen egy lakáshitel ára.

Fontos a vélemény, de népszavazást nem tartunk róla

- A fentiekből is látszik, hogy a magyar állampolgárok véleménye a jelenlegi kormányzásban valóban a kormányzati intézkedések motorja, felülírója, ösztönzője, megerősítője képes lenni - zárták magyarázatukat, arra ugyanakkor nem tértek ki, hogy ez esetben miért nem a hivatalos utat, azaz a népszavazást választották az ellenőrizhetetlen, levelezésen - és mindössze 1-1,2 millió ember véleményén - alapuló konzultáció helyett.

• kormány
• belföld
• Terasz