Így választunk április 6-án

2014. április 6-án újra eljön az országgyűlési választások ideje, mindez a rendszerváltás óta először nagy átalakuláson ment keresztül.

A korábban kétfordulós választások egy 2011-ben hozott törvény értelmében 2012. január 1-től egyfordulósra változtak, de nem ez az egyetlen újdonság.

A magyar választási rendszer

A magyar választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben zajlanak, négyévente, áprilisban vagy májusban. Korábban a szavazások érvényességéhez legalább 50%-os részvétel volt kötelező, azonban az elkövetkezendőkben a részvétel aránya nem befolyásolja majd az érvényességet.

Magyarországon az országgyűlési képviselők száma 199, amiből 106 képviselőt egyéni választókerületből, 93-at pedig országos listáról választanak meg.

Ugyanakkor csak az a párt jogosult mandátumra, amelynek az országos összesítése eléri az 5%-os minimumot. A pártoknak egyébként lehetőségük van arra, hogy közös pártlistát indítsanak, ahogyan 2010-ben a Fidesz-KDNP is tette, ebben az esetben azonban az 5%-os minimum határ 10%-ra emelkedik.

Listával az a párt indulhat, amely legalább kilenc megyében és Budapesten minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított, ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényre van szükség.

A szavazás menete

Az országgyűlési képviselőket titkos szavazással, a törvényben meghatározott módon választhatják meg az arra jogosultak.

Az alaptörvény kimondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van a saját voksát leadni az országgyűlési képviselőkre, a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre, valamint az európai parlamenti képviselőkre, ám az új törvényhozás szerint csak annak van választójoga, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik.

Ők egy egyéni választókerületi jelöltre és egy párlistára szavazhatnak, ellenben azok a polgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, csupán egy pártlistára voksolhatnak. Azok, akiket a bíróság vagy a hatóságok bűncselekmény elkövetése miatt, esetleg belátási képességüknek korlátozottsága miatt kizár a választásokból, értelemszerűen nem szavazhatnak.

Újdonságok 2014-ben

A 2014-es választások során több újdonság is felmerül majd. Az egyik, hogy ez lesz a rendszerváltás után az első olyan országgyűlési választás, amely csak egyfordulós lesz.

A korábbi választási törvény még két fordulóban működött: elsőként a választópolgárok egy-egy voksot adtak le az egyéni jelöltekre és a területi pártlisták valamelyikére, másodszor pedig megismételtették a listás szavazást azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa - például a részvétel nem érte el az 50%-ot. Most az egyfordulós választás keretében a mandátumot az a jelölt kapja, akire a legtöbb, érvényesen leadott szavazat érkezik, a szavazáson megjelentek arányától teljesen függetlenül.

Határon túli szavazók

2014-től a kettős állampolgárok is szavazhatnak. Az utca emberét kérdeztük, egyetért-e, vagy sem.

Szintén újdonság, hogy 93 képviselő országos lista helyett párt-, illetve nemzetiségi listán kerül majd be a parlamentbe. Az egyéni választókerületek mandátumot nyert jelöltjeinek jár majd némi töredékszavazat a győztes párt számára, ami az első és második helyezett szavazatszáma közötti különbséggel egyenlő. Független jelölt esetében nincs töredékszavazat.

Plakátolás: igen vagy nem?

2010-ben a kormány betiltotta a lámpa- és villanyoszlopokon való gazdasági reklámok megjelenését, amit 2011-ben kiegészítettek azzal, hogy azokat a reklámokat is tilos kiplakátolni, amelyek alkalmasak ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról való meggyőzésre. Sőt, egy 2011-ben született rendelet azt is világosan leírta, hogy választási plakátokat sem lehet a villanyoszlopokra kifüggeszteni.

Ennek ellenére Salgótarjánban - ahogyan azt a Kreatív is megírta - megjelentek olyan plakátok, melyek a 2007 és 2013 közötti fejlesztéseket hirdették, méghozzá a Fideszre jellemző narancssárga arculattal. Ezzel kapcsolatban meg is kereste a Kreatív a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, akik természetesen mindenre magyarázatot adtak: egyrészt kiderült, hogy úgy lehet hirdetni lámpaoszlopokon, ha ott autós forgalom nem halad át, másrészt úgy tűnik, hogy az önkormányzati hirdetésnek nevezett plakátok nem minősülnek választási kampánynak.

• belföld
• választás 2014
• Terasz