5 évvel rövidebb ideig élnek a magyarok az egészségügy helyzete miatt

Az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer miatt sokkal rosszabbul teljesítünk az uniós átlagnál.

Az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer miatt sokkal rosszabbul teljesítünk az uniós átlagnál.

Az utóbbi 15 évben tapasztalható javulás ellenére továbbra is jelentősen elmarad a születéskor várható élettartam Magyarországon az Európai Unió legtöbb tagállamához képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre eső egészségügyi kiadások mindössze az uniós átlag felét teszik ki - derült ki az Európai Bizottság - EB - csütörtökön közzétett jelentéséből.

A várható élettartam 75,7 év volt 2015-ben Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig csaknem öt évvel elmarad az EU-átlagtól. A helyzetértékelés szerint a magyar férfiak várható élettartama csaknem hét évvel rövidebb, mint a nőké - 72,3 év, szemben a nők 79 évével. Jelentős az eltérés a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között is.

Az alapfokú végzettségű magyar férfiak például átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a diplomások. "Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább ki vannak téve káros kockázatoknak a rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt" - írták.

A szakértők a kockázati tényezők között kiemelték, hogy a magyar felnőttek több mint negyede napi rendszerességgel dohányzik, ez noha csökkenést jelent a korábbi adatokhoz képest, még mindig a harmadik legmagasabb arány az EU-ban, és ez a tüdőrák okozta halálozási arányszámokban is tükröződik. Problémát jelent, hogy a felnőttek 21%-a túlsúlyos, ami ugyancsak kimagasló az uniós országok között. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás 2000 óta lassan csökken, de 2014-ben még mindig körülbelül 10%-kal magasabb volt az uniós átlagnál.

Máshol kétszer ennyit költenek az egészségügyre

Magyarország 2015-ben fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami nagyjából az uniós átlagnak számító 2797 euró fele. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi kiadások a magyar bruttó hazai termék - GDP - 7,2%-át tették ki a 2005-ös 8%-kal szemben, miközben az uniós átlag 9,9%. Az EB kitért arra is, hogy Magyarország 2005 óta közel felére csökkentette a megelőzéssel kapcsolatos kiadásokat.

Az ápolónő elaludt a fodrásznál: mire felébredt, mindenki látta ezt a fotót róla

Nézegess képeket!

Elolvasom

A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma Magyarországon a javulás dacára az uniós átlag kétszeresének felel meg. Rámutattak: elengedhetetlen az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságának kezelése, hogy javuljon a hozzáférés a jó minőségű ellátáshoz a teljes népesség számára.

Orvoshiány van

A jelentésben emellett figyelmeztettek az egészségügyi dolgozók idősödésének és elvándorlásának problémájára. Mint írták, Magyarországon az orvosok és az ápolók száma egyaránt elmarad az EU átlagától, ráadásul a háziorvosok közel fele hatvan év feletti, míg csupán 10%-a negyven év alatti, és ez hamarosan tovább nehezítheti majd a hozzáférést az alapellátáshoz, különösen vidéken. Kiemelték ugyanakkor: a béremeléseknek köszönhetően az utóbbi években csökkent az egészségügyi dolgozók kivándorlása.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Az EB szerint további erőfeszítések szükségesek az indokolatlan kórházi bennfekvések visszaszorítása érdekében, 2015-ben ugyanis a magyar betegek átlagosan 9,5 napot töltöttek kórházban, ami az egyik leghosszabb időszaknak számít az EU-n belül.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a fő halálozási okot, 2014-ben 62 ezren vesztették ezek miatt életüket, ami lakosságarányosan több mint kétszerese az EU-átlagnak. A másik vezető halálok a magyarok körében a rák, melyben 33 ezren haltak meg 2014-ben, ez a lakosság arányában a legmagasabb az EU-n belül, ami kérdéseket vet fel a megelőzéssel, a korai felismeréssel és a magas színvonalú rákbetegellátás elérhetőségével kapcsolatban - olvasható a jelentésben.

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük