Új gyógymódot talált a gyakori betegségre egy magyar nő - Díjat is kapott érte

Idén Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Dr. Wohner Nikolett kutatóorvos nyerte el a rangos díjat.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Tudomány Világnapja alkalmából érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk hazai kutatóinkra, így a L'Oréal-UNESCO ösztöndíjra is, mellyel idén két kutatóhölgyet ismertek el. Az egyik díjazott kutatási eredményei hozzájárulhatnak a zöldségek, gyümölcsök C-vitamin-termelésének fokozásához, másrészt lehetővé tennék az algák hidrogéntermelésének bioenergetikai hasznosítását.

A másik idei győztes kutatásai nyomán új gyógymódot kaphatnak a vérzékeny betegek, és eredményesebben lehetne kezelni a trombózist is. A két kutató a Magyar Tudományos Akadémián vehette át a négymillió forint összdíjazású elismerést, mely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A rangos díjat idén Dr. Wohner Nikolett kutatóorvosnak és Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri. Az elismeréssel járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Sikeres magyar nők a tudományban

Dr. Wohner Nikolett egy vérzékenységgel járó kór, a von Willebrand betegség vizsgálata közben tett fontos felfedezéseket: a betegség kialakulásáért részben egy olyan receptor a felelős, mely egy fontos véralvadási faktor mutációit a vérből kivonja, meggátolva ezzel az alvadást. A kutatásból kiderül, hogy a receptor gátlása fontos előrelépést jelentene a vérzékenység kezelésében. A vizsgálatok kitértek a trombózist okozó vérrögök összetételére is, ezen összetevők hatásainak vizsgálatában ért el a kutató jelentős eredményeket, melyek a későbbiekben segíthetik a trombózis gyógyítását.

Dr. Tóth Szilvia Zita a C-vitamin termelését, sejten belüli szállítását és raktározását, valamint a növényekben betöltött szerepeit vizsgálja. Kutatásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak magas C-vitamin-tartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállításához, ami táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szempontból is igen nagy jelentőséggel bírna. A kutatásai során csoportjával azt is felfedezte, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. A nevéhez köthető szabadalom által a biohidrogén-termelés akár ipari méretekben is megvalósulhat.

Az elmúlt 15 évben 43 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig 52,6 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A törekvés a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék - támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már közel húszéves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

A L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, díjazottaknak lettek díjazott tanítványaik, és egy valódi női kutatói közösség alakult ki. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Ezt is szeretjük