- Amikor megjött, elbőgtem magam - Akiknek több éves tortúra a gyerekvállalás

A Központi Statisztikai Hivatal - KSH - 2010-es évre vonatkozó összesítése ijesztő adatokkal szolgált Magyarország demográfiai helyzetéről. Tavaly a születések száma alig haladta meg a 90 ezret, ami amellett, hogy 6,3%-kal volt kevesebb a 2009-es adathoz képest, a legalacsonyabb érték lett a hazai születési statisztikák történetében. Csak összehasonlításként: 21 évvel ezelőtt, 1990-ben 125 ezer gyermek született.

Így lett múlt idő a 10 millió magyar

Ez már önmagában is probléma, még nagyobb gond viszont, hogy mindeközben a halálozások száma sem csökken, ahogy 2009-ben, úgy 2010-ben is meghaladta a 130 ezret.

Az egyre csökkenő születésszám és a halálozások változatlan aránya miatt Magyarország népessége 2010-ben már nem érte el a 10 millió főt - a népesség 9 millió 986 főre csökkent.

Miért nem szülnek a magyar nők?

A demográfiai válságra a megoldás értelemszerűen az lenne, ha a magyar nők szülnének. A kérdés adott: miért nem tesznek így? Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének kutatója lapunknak korábban elmondta, az alacsony születésszám hátterében egyrészt a munkahelyek kisgyerekesekkel szembeni negatív diszkriminációja áll, másrészt a gyermekintézmények - bölcsődék, óvodák - állapota, illetve az alacsony férőhelyszám. A harmadik ok pedig a kutató szerint az, hogy Magyarországon még mindig az a felfogás él, hogy a gyerekvállalás női dolog.

A Miért nem szülnek a magyar nők? kérdésre van viszont egy negyedik magyarázat is: azért, mert természetes úton nem jön össze nekik a gyerek. Hazánkban becslések szerint a fogamzóképes lakosság 13%-a meddő, ami annyit jelent, hogy mintegy 140-150 ezer házaspárnak nem lehet orvosi segítség nélkül babája. Nem kell különösebb matematikai tudás ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: ha csak minden ötödik meddő házaspárnak gyermeke születhetne, akkor a népességfogyás, ha nem is állna meg teljesen, legalább csökkenne.

A mesterséges megtermékenyítés

A meddő házaspárok számára az egyik lehetőség a lombikbébiprogramban való részvétel lehet. Az első magyar lombikbébi 1989-ben, a pécsi klinikán jött a világra, azóta Magyarországon több mint 30 ezer lombikbébi született. A mesterséges megtermékenyítés egyik - és leghatékonyabb - formája az úgynevezett in vitro fertilizáció. Ennek során az orvosok érett petét vesznek ki a nő petefészkéből, amit laboratóriumi körülmények között megtermékenyítenek, majd az embriót beültetik a méhbe.

Az Országos Egészségügyi Pénztár adatai szerint 2005 és 2011 között Magyarországon 38 350 ilyen beavatkozást végeztek. Ez átlagosan évi 6400 beültetést jelent.

Első lépcsőfok: egy év sikertelen próbálkozás

A folyamat azonban egyáltalán nem a beültetéssel kezdődik, sőt, a beavatkozást számtalan vizsgálat, kezelés és legalább egy műtét előzi meg.

- Első körben egy évig kellett próbálkozni ahhoz, hogy az orvosok egyáltalán elkezdjék vizsgálni, mi lehet a baj - mondta el lapunknak a 30 éves Ági, aki idén nyáron esett át mesterséges megtermékenyítésen.

Második lépcsőfok: vizsgálatok, gyógyszeres, injekciós kezelés

Ági orvosa a hormonszint mérésével, valamint a férj spermaképének a vizsgálatával kezdte a folyamatot, majd, mivel mindent rendben talált, gyógyszeres kezeléssel stimulálta a petefészket.

- Először tablettát kellett szednem, ami nem használt, így váltottunk az injekcióra. Sajnos ez sem vezetett eredményre, ezért úgy döntöttek, megnézik, hogy átjárható-e a petevezetékem. Ezt feltétlenül tudni kell ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessünk, ami az inszemináció lett volna - mesélte a fiatal nő.

Harmadik lépcsőfok: műtét

Ági tehát befeküdt a kórházba, másnap elvégezték a petevezeték átjárhatóságát vizsgáló beavatkozást, a harmadik napon hazamehetett.

- Az orvos egy jó és egy rossz hírt közölt: a rossz, hogy mindkét petevezetékem el van záródva, azaz nem lehet normál úton gyerekem, a jó, hogy lombikkal lehet. Hozzátette, keressek fel egy úgynevezett meddőségi centrumot, ahol elvégzik a beavatkozást - emlékszik vissza Ági, aki párjával a Dévai Intézetet - egy budapesti magánklinikát - választotta.

Negyedik lépcsőfok: újabb vizsgálatok a lombikbébiprogramhoz

- Bár a klinikán elfogadták az addig begyűjtött vizsgálati eredményeket - a lényeg az volt, hogy egy évnél ne legyenek régebbiek -, ezek mellé még egy sor új vizsgálat is kellett: HIV, Hepatitis C és B, mellkasröntgen, emlőultrahang és így tovább - sorolta a nő. A vizsgálati eredmények beérkeztével jelölték ki számára a beültetés időpontját.

A beavatkozás előtt Áginak két hétig különböző hormonokat kellett szednie, emellett minden reggel és este injekciózta magát.

Ötödik lépcsőfok: beültetés - in vitro fertilizáció

- A beültetés után folytatódik a gyógyszeres kezelés, és nem érhet semmilyen "fizikai stressz" legalább egy hétig. Én itthon maradtam, és próbáltam feküdni. Az orvos annyit mondott, hogy egy hétig ne üljek autóba és ne utazgassak, ehelyett nyugodt, hétvégi életmódot javasolt. Elvileg a beültetés utáni harmadik héten kellett volna terhességi tesztet csináltatnom - mesélte Ági.

A költségek

Amint az Ági történetéből is kiderül, a program viszonylag hosszú, és az injekciók miatt még fájdalmas is, ám nem ez az elsődleges oka annak, hogy a meddő pároknak csak egy része él a lombikbébiprogrammal mint lehetőséggel. Földi Lajos, az Országos Lombikbébi Támogató Alapítvány alapítója lapunknak elmondta, inkább a költségek tartják vissza a pácienseket.

Bár az első öt beültetést és a gyógyszerek árának egy részét is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - OEP - finanszírozza, Földi Lajos számításai szerint még így is legalább 100-130 ezer forintnak kell a zsebben lenni ahhoz, hogy egy nő elkezdje, illetve végigcsinálja a programot: összesen nagyjából ennyibe kerülnek a támogatott gyógyszerek. Ezt Ági is megerősítette, mint mondta, esetükben a gyógyszeres kezelések 100 ezer forintot vittek el.

Ez a szám ráadásul csak az első körre vonatkozik. Vagyis, ha az első beültetés nem sikerül, akkor a másodikra ugyanekkora összeget kell fordítani. A gond, hogy elsőre elég ritkán sikerül a beültetés, így volt ez Ágiékkal is.

Legyőztek egy pillanatra

- Amikor a beültetés után két héttel megjött a menzeszem, elbőgtem magam, de a párom megvigasztalt, hogy nem baj, majd a következő sikerül. Muszáj pozitívan hozzáállni, máshogy nem lehet, muszáj mindig felállni, még ha úgy is érzed, hogy vége mindennek, muszáj újra és újra próbálkozni, még akkor is, amikor azt hiszed, hogy már nincs erőd. Legyőztek egy pillanatra, de megrázod magad és azt mondod, hogy sikerülnie kell és sikerülni fog, mert olyan nincs, hogy nekünk nem lehet gyermekünk - mondja Ági, aki, ha kell, párjával együtt százszor is megpróbálja újra, akkor is, ha ez milliókba fog kerülni. Márpedig erre nem kevés esély van.

Mit lehetne tenni?

Ahhoz, hogy a gyermekre vágyó párok ne menjenek tönkre anyagilag, az állam négyféleképpen járulhatna hozzá: egyrészt a támogatott beültetések számának emelésével, másrészt a gyógyszertámogatások mértékének emelésével, harmadrészt a gyógyszerek áfájának csökkentésével, valamint a lombikbébiprogramban részt vevők munkahelyi védettségének megtartásával.

Illetve, hívta fel figyelmünket egy ötödik opcióra Gurabi Attila, a Budai Lombikbébi Közhasznú Egyesület elnöke, a kormány azzal is segíthetne, ha a programosok utazási költségeit valamelyest csökkentené. Sokan ugyanis vidékről járnak fel Budapestre, ami szintén tízezres nagyságrendű kiadást jelent.

A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó szakemberek a támogatott beültetések számának emelését egybehangzóan irreális elvárásként jellemezték. Hazánk ugyanis már így is kiemelkedik e tekintetben, elég csak Angliára gondolni, ahol mindössze egy beültetés költségeit állja az állam.

Ugyanígy vélekedtek a szakértők a gyógyszertámogatások mértékének emeléséről, bár ennek hátterében állhat az is, hogy az orvosok attól félnek: a kormány megvágja a mostani támogatást a költségcsökkentés jegyében. Egyik orvos forrásunk például kifejezetten kérte, ne piszkáljuk a kormányt ezzel a kérdéssel.

- Még a végén kitalálják, hogy a lombikosokra fordított pénzzel csökkentik a költségeket. Jobb csendben maradni, így legalább ez a támogatás megmarad - szögezte le.

Mint azt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságától megtudtuk, az OEP évente mintegy 1 milliárd forintot fordít a gyógyszerek támogatására, a beültetésekre pedig évente átlagosan 2 milliárd forint megy el. A két támogatási formára négy év alatt 11,743 milliárd forintot költöttek.

Az államtitkárság kérdésünkre, hogy terveznek-e bármilyen további segítséget adni a lombikosoknak, nem válaszolt. Arra a kérdésünkre, hogy a gyógyszerek áfáját elengedik-e, közölték: e tekintetben a kormány mozgásköre korlátozott, mivel egy EU-s irányelv szerint a tagállamok a gyógyszerekre vonatkoztatva egy vagy két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.

- A kedvezményes adómértéket az adóalap százalékában kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb 5%-nál. Ebből látható tehát, hogy Magyarországon a gyógyszerek esetében a lehető legalacsonyabb alkalmazandó már ma is, hiszen az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet 1. sora alapján a gyógyszerek esetében az adómérték 5% - magyarázták a helyzetet.

A védettség megszüntetése

Az államtitkárság válaszából kiviláglik, hogy a kormány egyelőre nem tervezi a támogatások mértékének emelését. A negyedik út, nevezetesen a lombikbébi-programosok védettségének megtartása viszont megoldás lehetne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium idén júliusban hozta nyilvánosságra az új Munka Törvénykönyve tervezetét, amely elvenné a programban részt vevők védettségét. Bár a tervezetben meghagyják azt a szabályt, hogy a kezelés teljes időtartamára mentesülnek a dolgozók a munkavégzés alól, a javaslatban leszögezik azt is: a védett időtartamok közül kikerül a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama, ugyanis ez az időtartam nem meghatározható.

Dr. Kollonay Csilla munkajogász lapunknak elmondta, a lombikbébiprogramban részt vevőket a jelenleg hatályos jogszabályok szerint védelem illeti meg a kezelés időtartamára - már ha szólnak erről főnöküknek.

- Erős a védelem, és az időközben felmerült kérdőjeleket is eléggé a programban részt vevők javára oldotta meg idáig a bíróság. Például azt, hogy mikortól számít a védelem - tájékoztatott Kollonay Csilla.

Titkolják a munkavállalók

Az érem másik oldala, hogy a programban részt vevők gyakran inkább nem szólnak a főnöküknek. Sőt, még a közvetlen családtagjaiknak sem.

- A párom családja semmit nem tud, még azt sem, hogy próbálkozunk. Én is csak a szüleimnek mondtam el. A munkahelyemen senki nem tudja, se a főnökeim, se a kollégáim. Nem szeretném, ha emiatt esetleg egy létszámleépítésnél rám esne a választás, mondván, én úgyis szülni akarok menni. Azt sem akarom, hogy a kollégáim összesúgjanak a hátam mögött. A műtét idején influenzára hivatkozva táppénzre mentem, az eljárás idejére pedig szabadságot vettem ki - avatott be Ági.

Bárhogy is, információink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium végül úgy döntött, nem veszi el a védettséget tőlük sem. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: bár a tárgyalásokon külön nem említették a lombikbébiprogramban részt vevőket, a minisztérium ígéretet tett arra, hogy az állapotos és kisgyermekes nők védettsége megmarad az új Munka Törvénykönyvében.

De mi lesz az utazási kedvezménnyel?

Míg a Munka Törvénykönyvénél engedékenyebbek voltak az irányítók, az utazási kedvezmények tekintetében más a helyzet.

A Népszabadság például arról ír, hogy legalább kéttucatnyi, korábban különféle jogcímekre hivatkozva bevezetett utazási kedvezmény eltörlését teheti mérlegre a MÁV-Start Zrt.-nél és a Volán-társaságoknál a kormány. A lap szerint a spórolás jegyében elbukhatják utazási kedvezményeiket a korengedményes nyugdíjasok, a hadirokkantak, a menekültek, a határon túl élők vagy a vasutasok családtagjai.

Az Origo pedig arról cikkezik, hogy jövőre a diákoknak, a nyugdíjasoknak, a fogyatékosoknak és az álláskeresőknek is többet kell fizetniük az utazásért. Kérdés, hogy ilyen helyzetben a meddő nőknek segítenek-e.

• kirekesztettek
• lombikbébi-program
• Terasz