145 millió éves maradványokat találtak: az emlősök legősibb elődjéhez tartoznak
A leletek a dél-angliai Dorset parti szikláiból kerültek elő, írta a BBC hírportálja.

fosszília
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő Angliában. A lelet korát 145 millió évesre becsülték. Az ősi emlősök kicsi, szőrös állatok voltak, valószínűleg éjszakai életet éltek. Az eredményeket az Acta Paleontologica Polonica tette közzé.

A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amik vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melyek családfájához az ember is tartozik.

A fogazatukat is elemezték

A Portsmouth-i Egyetem tudósai szerint, akik a kövületeket elemezték, az egyik állat talán a föld alatt élt, és rovarokat evett, a nagyobb testű viszont növényekkel is táplálkozhatott. A megkövesedett fogak fejlett fogazatra vallanak, mellyel tépni és zúzni is lehetett a táplálékot. Igen elhasználtnak is tűnnek a fogak, ami arra utal, hogy fajukhoz képest hosszú életet éltek a gazdáik, mondta Steve Sweetman, a kutatók egyike.

Kőzetminták gyűjtése közben találtak rájuk

A kövületeket Grant Smith hallgató fedezte fel, aki diplomamunkájához gyűjtögetett kőzetmintákat a Swanage-hez közeli Durlston-öbölben. Ez a Jurassic-part nevű világörökségi helyszín. Grant olyan fogakra lett figyelmes, amilyeneket ilyen korú sziklákban még sosem látott. A Jurassic-part újra és újra meglepetésekkel szolgál a kutatóknak, a felfedezések sora valószínűleg nem ért véget, tette hozzá Dave Martill professzor, a projekt vezetője.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kocsmatulajdonosról nevezték el az egyik őscickányt

A két felfedezett faj közül az egyik a Durlstotherium newmani nevet kapta a lelőhelyhez közeli kocsma tulajdonosáról, Charlie Newmanről, aki maga is lelkes kövületvadász. A másik fajt Durlstodon ensominak nevezték, Paul Ensom helyi paleontológusról. Nemrég Kínában olyan kövületeket fedeztek fel, melyek alapján a legkorábbi emlősök megjelenését még korábbra, 160 millió évvel ezelőttre tennék. Ám ezt az adatot a molekuláris vizsgálatok eredményei vitássá teszik.

Ezt is szeretjük