Lecsap az Európai Bizottság: évi 61 milliárd forint a tét

A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság - írja az MTI.

Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.

- Magyarország esetében a bevétel egyenesen a kormány költségvetésébe jut, ami a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a vonatkozó uniós szabályozásnak - hangoztatta Jonathan Todd, a testület szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva hozzátette: véleményük szerint emiatt közvetlen adóról van szó.
Az EU-előírások szerint "a távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításuknak emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie, mértékük indokolt esetben módosítható".

Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.

A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a különadó mértékét az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5% között határozták meg.

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet a foganatosított intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

A brüsszeli szóvivő jelezte, most kizárólag a távközlési adóról van szó, más adók ügyében nem kíván nyilatkozni. Hozzátette, hogy természetesen a bizottság tiszteletben kívánja tartani a tagállamok önállóságát adózási kérdésekben. Arra is ügyelnie kell ugyanakkor, hogy a nemzeti szabályozások ne legyenek ellentmondásban az unióssal.

Évi 61 milliárd forint a tét

A parlament 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010. decemberében kellett megfizetni.

Orbán Viktor az ezt megelőző héten jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik három éven keresztül, már 2010-ben is. Akkor a kormányfő azt mondta, hogy a távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője márciusban kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak.

A szóvivő akkor az Európai Bizottság határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.

Bizottsági források csütörtökön jelezték, hogy a testület akkor tudna a szabályoknak megfelelő válságadóként tekinteni a magyar illetékre, ha az általánosságban sújtaná a cégeket, nem csupán a távközlési ágazatot.

A források szerint a mostani felszólítás után még mindig van lehetőség tárgyalásra, a bizottság meggyőzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak. Amennyiben azonban ez sem vezet el a probléma rendezéséhez, egyetlen megoldásnak az adó eltörlése mutatkozik. Az MTI által megkérdezett távközlési cégek nem kívánták kommentálni a bizottsági véleményt.

Nem ez az első ügy, de nem is az utolsó

Nem ez lenne az első eset, a költségvetés nem is olyan rég már megérezhette, milyen az, ha az Európai Bíróság visszavonat egy vitatott törvényt. Erről bővebben itt olvashatsz.

Várhatóan egyébként még több magyar döntésről is hallhatunk hasonlókat, az Európai Bizottság asztalán  több olyan magyar ügy is van, ami átírhatja a jelenlegi kormány terveit. Milliárdos döntésekről van szó, némelyik esetében a költségvetés jól járhat, míg más esetekben rosszul. Ezekről bővebben itt olvashatsz.

• külföld
• európai unió
• Terasz