Látványos meteorzápor szombat éjjel: szabad szemmel is láthatod a ritka jelenséget

Bár a hullócsillagok és a hozzájuk kötődő kívánságok időszakának leginkább az augusztusi napokat tartják, idén októberben is gyönyörködhetsz az égi csodában, sőt, a tudósok szerint olyan ritka és lélegzetelállító természeti jelenségnek lehetsz tanúja, melyhez hasonlót nem biztos, hogy gyakran láttál, vagy látsz majd életed során.

2011. október 8-án, szombat este hat és éjfél között ugyanis bolygónk két meteorfelhőn is áthalad, minek köszönhetően - a legpozitívabb becslések alapján - akár több száz hullócsillagot is látni lehet majd óránként az égen, hazánkban is.

Érkeznek a Draconidák!

A különös jelenség a Draconida-meteorraj maximuma révén jön majd létre, mely a 21P/Giacobini-Zinner nevű üstökösnek köszönheti létezését. A meteorrajt, valamint a hat és fél éveként visszatérő üstököst magát csak a 20. században fedezték fel, sőt, korábban nem is voltak láthatók. Utóbbi ugyanis csak a 19-20. század fordulóján keresztezte a Föld pályáját, miután a Jupiter közelébe, valamint annak gravitációs hatása alá került.

Már 1933-ban is észleltek hozzá kapcsolódóan meteorkitörést, ekkor 200-300 hullócsillagot is lehetett látni percenként. Bár később ez az aktivitás csökkent, az idei októberre ismét nagy várakozással tekintenek a csillagászok. Az optimista előrejelzések szerint este tíz óra környékén akár 600, de legalább 50-100 meteort is meg lehet majd figyelni óránként, amint a Föld légkörébe érnek.

A Draconidák Európában, a Közel-Keleten, valamint Észak-Afrikában látszanak majd a legjobban. A holdfény miatt a fényjelenségek nem biztos, hogy tökéletesen kivehetők lesznek, ám valószínűleg lesznek közöttük olyan erőteljesek, melyek szabad szemmel is igen látványosnak mutatkoznak majd.

Tűzgömbök és hullócsillagok az égen

A népnyelv által hullócsillagnak nevezett égi tünemények esetében valójában meteorhullásról van szó - a meteorok jelentése nem teljesen azonos a meteoritéval, vagyis a Föld felszínét is elérő, oda becsapódó űrbéli kőzetdarabéval.

A meteorok olyan porszemcséket és kődarabokat jelentenek, melyek valamikor egy üstökös testéből szakadtak ki - például az óriásbolygók gravitációs ereje miatt -, majd azzal közel azonos pályán, általában rajokba tömörülve keringenek. Ilyen rajt jelentenek a Draconidák is. Az ilyen porszemek rendkívül kicsik - alig egy gramm a maximumuk, illetve ritkán érik el a néhány centis hosszt -, azonban másodpercenként 10-70 kilométeres sebességgel érkeznek a légkör határához, ahol intenzív fékezőerő hat rájuk.

A nagy súrlódás, illetve a légkör ionizálása miatt kezdenek izzani, kiváltva ezzel a fényhatást, vagyis a hullócsillagok villanását, mely általában 80-120 kilométeres magasságban történik meg, majd 40-60 kilométeres magasságban huny ki. A különösen nagy, a Vénuszénál is erősebb fényesség pedig az úgynevezett bolidákhoz, vagyis tűzgömbökhöz köthető, azokhoz a porszemnél nagyobb kövekhez, melyek a légkörbe kerülve látványosabban égnek el. Ha szerencsések vagyunk, ezek látványát szombat éjjel az érkező hidegfront sem tudja elhomályosítani.

Képek: sudhamshu.blogspot.com; naturescrusaders.wordpress.com.

Mi volt a legszebb természeti jelenség, amit valaha láttál?

• világűr
• érdekességek a világból
• természeti jelenség
• Terasz