Lakást vennél? Ne kapkodd el, érhetnek meglepetések

A Világgazdaság értesülései szerint elkészült az új, támogatott lakáshitelekről szóló kormányrendelet tervezete, így akár még az idén hatályba léphet a jogszabály.

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetette be 2000 februárjában. Az erről szóló rendelet többször módosult, legutoljára a Bajnai-kormány alatt. Bajnaiék első körben felfüggesztették a támogatott lakáshiteleket, majd ismét megnyitották az utat előttük, viszont olyan szigorú feltételekkel, ami miatt csak kevesek juthattak hozzá.

A második Orbán-kormány most ezt korrigálná. A Világgazdaság szerint új lakásoknál tízmillió, használt ingatlanoknál hatmillió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg, amit kamattámogatással segítenek.

A rendelet újdonsága az eddigiekhez képest, hogy két új kedvezményezetti csoport is megjelenik majd: így támogatják majd azokat a lakásvásárlókat, akik problémás hitellel terhelt ingatlant vesznek át, és azokat is, akik pénzügyi helyzetük rendezése érdekében kisebb lakásba kívánnak költözni.

A Világgazdaság értesüléseit lapunknak Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Szijjártó Péter csupán annyit közölt: az ezzel (vagyis a támogatott lakáshitelekkel és az igénybevétel feltételeinek részleteivel - a szerk.) kapcsolatos kérdések a szerdai kormányülésen napirenden lesznek.

Így nem csökkent az államadósság

A támogatott lakáshitelek újraélesztése azért érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször is leszögezte, kormányának egyik fő célja az államadósság mértékének csökkentése.

Az Állami Számvevőszék 2009-ben megjelent jelentése szerint viszont a lakáscélú állami támogatások nyolc év alatt 1500 milliárd forinttal terhelték a költségvetést, ebből a kamattámogatás 845,932 milliárd forintot vitt el.

A kamattámogatással kapcsolatos költségek tíz év alatt a tízszeresére nőttek, míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot.

A kamattámogatások 2008-ban a jelentés szerint a GDP 0,7%-át tették ki. Ez az arány 2000-ben 0,1%-volt. Az állam idén mintegy 120 milliárd forintot költött erre.

Ez nem kevés, főleg, ha tovább bővítik a kört. Ám a Világgazdaság úgy tudja, hogy az új lakástámogatási rendszer nagyban hagyatkozik az Otthonteremtési Tanácsadó Testület által kidolgozott koncepcióra, amely szerint viszont a költségvetés szempontjából az új rendszer az első évben csupán három, a másodikban 11, a harmadikban pedig 21 milliárd forintos többletkiadást jelentene.

A devizahiteleket választották ehelyett

A kamattámogatási rendszer 2004-től indult hanyatlásnak, és annak ellenére nem volt versenyképes a devizahitelekkel szemben, hogy nyilvánvaló volt a forint esetleg jelentős árfolyamváltozásai miatti, a visszafizetés terheit nagymértékben növelő kockázat.

Az új lakást vásárolni és építeni képes, megfelelő önerővel rendelkező házasok és gyermekesek kivételével - stabil feltételeket valószínűsítve - érdemben nem nyújtott támogatási lehetőséget a lakást szerzők részére.

Ennek az volt az oka, hogy 2003-ban szigorították a támogatott hitelek feltételeit, és a kamattámogatás mértéke az állampapír referencia hozam alakulásától függ. 2004-től az érvényes referenciahozamok mellett a kamattámogatásos hitelek esetében az ügyfél által fizetendő kamatok magasabbak voltak, mint a devizahiteleknél.

A kamattámogatott hitelek szerepe visszaszorult, az ügyfelek az életkor- és összegkorlát nélküli, alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahiteleket részesítették előnyben.

• kormány
• belföld
• Terasz