Ennyit kéne fizetned, ha hibázik a kormány

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit szabályozó javaslat közé bekerült egy tétel - 28. cikk -, amely megengedné, hogy a kormány különadót vessen ki a lakosságra abban az esetben, ha az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság elkaszálna egy olyan döntést, amit a kormány hozott.

A passzus így szól: ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott összeg nem elegendő - és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetési törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható -, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.

A javaslatot fideszes és KDNP-s képviselők, köztük Lázár János és Harrach Péter nyújtotta be. A Fidesz-frakció sajtóosztálya kérdésünkre, hogy a javaslat abból a célból született-e meg, hogy a várható, EU felől jövő büntetéseket különadó, illetve hozzájárulás formájában szedjék be, cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy ha ez a célja a javaslatnak, akkor mi indokolja, hogy a kormány elhibázott döntéseiért az állampolgárok fizessenek - szó szerint.

Lázár János ellenben kérdésre válaszolva azt mondta, ezt a hozzájárulást "nyilván mindenkinek" fizetnie kellene. Szijjártó Péter viszont találgatásnak minősítette a különadót tervét.

Ne az emberekkel fizettessék meg!

- A rossz döntések árát nem az emberekkel kellene megfizettetni. Ez olyan, mint ha valaki elmenne rulettezni a kaszinóba, és ha elbukja a család egész havi keresetét, akkor kifelé menet elvisz néhány pénztárcát a ruhatárból. Az LMP szerint a felelős gazdaságpolitika nem improvizál, hanem kiszámítható módon teremt bevételeket - reagált lapunknak az LMP gazdasági kabinetje a javaslatra.

Az MSZP-s Tukacs István közölte, a javaslat újabb több százmilliárdos terhet róna a magyar társadalomra, csak az unió által legélesebben bírált távközlési adó évi 200 milliárdos tételt jelentene. De az is több százmilliárd forintjába kerülhet az embereknek, ha kártérítésre kötelezik a kormányt a devizahitelek árfolyamrögzített végtörlesztése miatt.

- Ha a hatalom valóban úgy gondolja, ahogy Lázár János mondja, vagyis, hogy jövőre már ”nyilvánvalóan” az embereknek kell viselniük a kormány hibás gazdaságpolitikai intézkedései miatti keletkező esetleges többletköltségeket, jobb, ha meg sem várja a várható EU-bizottsági elmarasztalásokat, és még azelőtt szedi a sátorfáját, hogy a népharag bontaná le - tették hozzá.

Kérdés persze, hogy a javaslatból lesz-e végül konkrét jogszabály. Az InfoRádió úgy tudja, a kormány akkor sem vet ki különadót a lakosságra, ha egy bírósági döntés esetleg pluszkiadásra kötelezi a magyar államot.

A lap szerint a kabinet - Lázár János nyilatkozatának ellentmondva - már eldöntötte, hogy ha egy bíróság esetleg pluszkiadásra kötelezi a magyar államot, akkor azt semmiképpen nem hárítják a lakosságra.

• kormány
• belföld
• Terasz