Sokan örülnek neki, pedig rosszul is elsülhet a kötelező nyelvvizsga eltörlése
Hosszú távon nagy problémákat okozhat, hogy 2024-től megszűnik a kötelező nyelvvizsga a leendő diplomásoknak.

GettyImages-73213655
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Évtizedek óta folyamatosan erősödnek azok a hangok, amelyek a nyelvtudás fontosságát hirdetik. Ez persze teljes mértékben érthető, hisz a nyelvismeret rengeteg szempontból hatalmas előnyt jelent, hazánkban még sincs túl sok ok az örömre ennek kapcsán.

Ráadásul 2024 őszétől könnyítés érkezik a leendő diplomások számára, nevezetesen az, hogy eltörlik a kötelező nyelvvizsgát, és ettől a dátumtól kezdve kizárólag az adott felsőoktatási intézményen múlik, támaszt-e ezzel kapcsolatban bármilyen követelményt a hallgató felé, írja az up2you.hu.

Első hallásra ez mindenképpen örömteli hírnek tűnik, ám ha egy picit a dolgok mögé nézünk, akkor gyorsan rádöbbenünk, hogy jócskán vannak hátrányai ennek a döntésnek. Ahhoz azonban, hogy tisztán lássuk a helyzetet, elengedhetetlen, hogy a száraz tényekkel kezdjük a vizsgálódást.

Nyelvtudásban sereghajtók vagyunk

Kezdjük is rögtön a számokkal, amelyek nem adnak túl sok okot a bizakodásra. Az Eurostat legutóbbi vizsgálata alapján hazánk a harmadik legrosszabb helyen áll nyelvismeret tekintetében az Európai Unióban. A lakosság közel 60 százaléka nem beszél az anyanyelvén kívül egyetlen másikat sem, a három vagy több idegen nyelvet beszélők aránya pedig a 3 százalékot sem éri el. A helyzet azóta némiképp javuló tendenciát mutat, ám még így is óriási a lemaradásunk, aminek a káros hatásait legfőképp a munkaerőpiacra belépve érzékelik a fiatalok.

Összetett okok állnak a háttérben

Arról, hogy ennyire alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya hazánkban, több tényező együttes hatása tehet. Elsősorban a közoktatás hibáztatható - a nem megfelelő tanítási módszerek mellett az osztályok nagy létszáma is problémát jelent -, illetve a szülők hozzáállásán is sok múlik, hiszen a nyelvtanulás kitartást és szorgalmat igényel, főleg, ha a cél a valóban használható szint elérése. Mindezek mellett azt is érdemes számításba venni, hogy már alapjaiban nehéz helyzetből indulunk. A magyar nyelv szerkezete és nyelvtani logikája ugyanis merőben más, mint a leggyakrabban tanított idegen nyelveké, emiatt ezek elsajátítása jóval több energiát emészt fel, mint a rokon nyelvek esetében.

A nyelvismeret a kulcs a munkaerőpiacon

Függetlenül az okoktól: a tény az, hogy az idegen nyelvek ismerete kulcsfontosságú szereppel bír a munka világában. Nyilvánvalóan vannak olyan szakmák, ahol ennek csekélyebb a jelentősége, ám főképp a fehérgalléros munkakörök esetében rengeteg ajtó bezárul, ha csak az anyanyelvünkön vagyunk képesek megszólalni. Elég, ha csak abba belegondolunk egy pillanatra, hogy programozóként, grafikusként vagy épp animátorként mekkora különbséget jelent fizetés és tapasztalat szempontjából, ha hazai, illetve ha külföldi megrendelőknek dolgozunk. Döbbenetesen nagyot!

GettyImages-1146500451
Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

A rossz beidegződések is hátráltatnak

Ha fiatalkorban nem sajátítunk el legalább egy idegen nyelvet, akkor a későbbiekben már jóval nehezebben fog menni. Ez egy általános jelenség, amit sok esetben a hibás beidegződések okoznak. Tévesen azt gondoljuk, hogy serdülőkorban sokkal fogékonyabb az agy, ráfogjuk arra, hogy nincs hozzá tehetségünk, vagy hogy autodidakta módon amúgy sem lehet jelentős haladást elérni. Ezek az érvek nem állják meg a helyüket maradéktalanul, hisz a nyelvtanulás elsősorban a szorgalmon és a kitartáson múlik, az alapokat és a megfelelő szókincset pedig kényelmesen el lehet sajátítani segítség nélkül is.

Amikor valami nem kötelező, azzal sokszor nem is foglalkozunk

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, miért is volt hiba eltörölni a kötelező nyelvvizsgát a diploma megszerzéséhez, de először nézzünk meg még egy utolsó statisztikát, ami önmagáért beszél! Az elmúlt tíz évet figyelembe véve az általános iskolákban idegen nyelvet tanulók száma folyamatos növekedést mutat, ezzel szemben a felsőoktatásban már csökkenő tendencia figyelhető meg. Ami még érdekesebb: szinte minden nyelv esetében azt látjuk, hogy évről évre egyre kevesebben próbálják elsajátítani azt egyetemen vagy főiskolán.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ennek a jelenségnek egyszerű az oka: míg általános iskolában kötelező a nyelvtanulás - tekintve, hogy az órarend nem szabadon választható -, addig a felsőoktatásban az idegen nyelvi órák felvétele legtöbbször opcionális. Természetesen azok a diákok, akik nem rendelkeznek a szükséges nyelvvizsgával ahhoz, hogy majd megkapják a diplomájukat, többnyire élnek ezzel a lehetőséggel. Ám ne legyenek illúzióink, hiszen amint megszűnik a kötelező jellege a nyelvvizsgának - és ezzel együtt a nyelvtanulásnak -, drasztikusan esni fog azok száma, akik szabadon választható tantárgyként valamilyen nyelvet vesznek majd fel.

Végül pont a hasznos tudás szenved csorbát

Ennek pedig az lehet az eredménye, hogy a diákok a felsőoktatásban töltött idő alatt - ami legalább három, de sok esetben öt év - egyáltalán nem foglalkoznak majd a nyelvtanulással. Érthető, hisz a legkevésbé sem lesznek erre motiválva, önszorgalomból pedig kevesen raknak pluszterhet a saját vállukra, miközben a kötelező tárgyak teljesítése is épp elég feladatot jelent. Ennyi idő viszont bőven elég ahhoz, hogy a már meglévő tudás javát is elfelejtsék, így mire kikerülnek a munkaerőpiacra, jó eséllyel egy idegen nyelvet sem beszélnek majd tárgyalóképes szinten. Ez pedig óriási hátrányt jelent, amit helyrehozni akkor már nem lesz egyszerű.

A gyerekkori nyelvtanulás 4 igen pozitív hatása az agyra: javítja a gondolkodási és megismerési képességet

Mindannyian hallottuk már azt a kifejezést, hogy a gyermek agya olyan, akár egy szivacs, minden hallott és látott információt magába szippant. Így van ez az idegen nyelvek esetén is. Minél korábban kezd el valaki megismerkedni egy idegen nyelvvel, annál gyorsabban és könnyebben tudja elsajátítani azt. 

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük