Sokkal korábban megjelenhettek az első kontinensek, mint azt eddig hitték a kutatók
Egy kőzetminta alapos vizsgálatával jöttek rá a felfedezésre a kutatók.

kontinens-felfedezés2
Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.

Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában - írja a The Guardian.

A kőzetnek a szárazföldön kellett formálódnia

A Kolkata közelében lévő Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3,3-3,2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el tengerszint fölé emelkedni. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatója, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője elmondta, munkatársaival észrevették, hogy a kőzetnek szárazföldön kellett formálódnia, mert fodrozódó jelek láthatóak rajta, hasonlóak ahhoz, ahogyan a szél és a hullámok nyomot hagynak a homokos partokon.

kontinens-felfedezés1
Fotó: peuceta / Getty Images Hungary

- Rájöttünk, hogy ezek ősi folyami kőzetek voltak, amelyek folyókban és torkolatokban formálódtak - mondta Chowdhury. A szakember szerint az első kontinensek valószínűleg a lemeztektonika létezése előtt formálódtak. A lemeztektonika a földtömegek emelkedését hajtó legfőbb erő napjainkban.

A cikk az ajánló után folytatódik

- Ma a lemeztektonika kontrollálja az emelkedést. Amikor két kontinentális lemez összeütközik, kialakul a Himalája, az Alpok. Három milliárd éve ez nem így volt - tette hozzá a kutató. A tudósok elmélete szerint a korai kontinensek 300-400 millió évnyi folyamatos vulkáni aktivitást követően emelkedtek ki a globális óceánból. A Szinghbhum-kraton az idők során felhalmozódott lávából jöhetett létre, a mintegy 50 kilométer mélyre nyúló kéreg megvastagodott, majd úszni kezdett a vízen, mint a jéghegyek.

Hatalmas régészeti felfedezés Budapesten: hétezer éves falu romjait találták meg

Egy társasház építésénél találtak rá az őskori romokra.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük