Mit tesz az emberi testtel a klímaváltozás? Nem is gondolnád, mi mindenre hat

A kutatók szerint a klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár, ezért muszáj csökkenteni a mértékét.

Klímaváltozás csökkentése
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a kutatók többek közt az Európában élők egészsége érdekében is. A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár, ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése is.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének - EASAC - legfrissebb szakirodalmat összegező javaslatát az MTA közleménye idézte. Abban az esetben, ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 °C-kal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.

Kit veszélyeztet legerősebben a klímaváltozás?

A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik, hiszen a klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.

A hőhullámok és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hőszigetjelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkenti az emberiség az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya, de ha fokozódik az üvegházgáz-kibocsátás, az emberiség közel háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Légszennyezés és vöröshús-fogyasztás

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók úgy vélik, a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudás alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges. A testület javaslatai alapján szénmentes gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll.

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak széndioxid-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását. Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti.

Hiszen ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. A szakemberek több zöldség és gyümölcs fogyasztását is javasolják, mivel ez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Betegségek szorulnának vissza, ha tennénk ellene

A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos olyan vírus, mint az agyvelőgyulladás, a csikungunya- és a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A jelentés megállapítja továbbá, hogy a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Fotók: Getty Images

Zseniális, mire cserélték a műanyag zacskót

A sok felesleges műanyag visszaszorítására indult kezdeményezésről az egész világon példát lehetne venni.

Zseniális, mire cserélték a műanyag zacskót a szupermarketekben: imádjuk az ötletet

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük