20 éven át titkolták, hogy a csernobilihoz hasonló atomkatasztrófa történt
Az 1957-es nukleáris katasztrófa helyszínét sokáig még a térképen sem jelölték, nehogy a világ tudomást szerezzen a borzalmakról.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
1986. április 26-a fekete napként vonult be a történelembe, hiszen ekkor gőzrobbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát, ami százezrek életét, egészségét követelte. Kevesen tudják azonban, hogy korábban is történt egy hasonló szerencsétlenség.
A Kistim-katasztrófa, minden idők harmadik legnagyobb atomkatasztrófája 1957-ben történt a hajdani Szovjetunióban. Ezt a napot úgy jegyzik, mint az első komoly baleset idejét a hét lakat alatt őrzött, Ozjorszk közelében található Majak Termelési Egyesülés ipari komplexum területén.
Az atomtechnológia akkoriban még szinte kezdetleges volt a maihoz képest, így az erőmű már az első perctől fogva veszélyesnek számított. Részben, mert kapkodva, szinte rögtön a második világháború után építették, részben, mert sem a tudósok, sem a munkások nem tudták pontosan, mit tesz szervezetükkel a radioaktív szennyezés. Előbbieket - a törvényhozókkal egyetemben - nem is igazán érdekelte, hiszen mindent megpróbáltak eltussolni az ott élők előtt, ami egy kicsit is kockázatos lehetett.
Cseljabinszk-65 - korábban Cseljabinszk-40 - városa hivatalosan nem szerepelt a térképen, így a legközelebbi város, Kistim nevével kapcsolódott össze az erőmű története.
Hat reaktorban állítottak elő alapanyagot plutóniumalapú bombákhoz. 1957. szeptember 29-én a hűtőrendszer elromlott, ám, mire észrevették, késő volt, és az egyik hulladéktartály felrobbant.
A radioaktív felhő 20 ezer négyzetkilométeren 270 ezer embert érintett. Az esetről mégis csupán 11 ezer, kizárólag orosz nemzetiségű személy tudott, őket evakuálták a környékről, de ehhez is két év kellett. A többiek kénytelenek voltak ott maradni, és védőruha nélkül takarítani.
Nyugaton sokáig csak pletykáltak a balesetről, pedig a CIA légi kémfelvételen is látta a történteket. Ehhez képest csak 19 évvel később hozták nyilvánosságra.
Akkoriban Zsoresz Medvegyev biológus cikket írt a New Scientistbe, és, bár az események leírásánál nem közölt pontos adatokat, az kiderült, hogy a szovjetek elegendő tudás és felszereltség hiányában nem tudtak mit kezdeni a sugárszennyezéssel, ami végül rengeteg ember életét tönkretette.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Nyitókép: Getty Images Hungary.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- érdekesség
Ma is ugyanott ül a játékbaba, ahol a csernobili robbanáskor hagyták - Friss fotók
- baleset
- katasztrófa
Csernobil a katasztrófa előtt: ritkán látott képek egy másik életből
- tudomány
- környezetvédelem
Építkezés kezdődik a csernobili zónában: még mindig magas a sugárzás szintje
