Akkora kisbolygó közelíti meg a Földet, mint az Eiffel-torony: a hétvégén érkezik

A NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja az égitestet.

kisbolygó1
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra.

A csillagaszat.hu hírportálon kedden megjelent cikk szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelíti meg a Földet. Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese.

Tízévente kerül közel a Földhöz

A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009), így az égitestet már csaknem 40 éve ismerik és követik nyomon a pályáját a csillagászok. A kisbolygó, amelyet a görög mitológia öreg tengeristenéről, Nereusról neveztek el, jelenlegi pályája szerint rendszeresen, mintegy tízévenként kerül közel bolygónkhoz és pályája alapján az Apollo típusú földközeli kisbolygók közé sorolják (az Apollo-család tagjai a Földnél jobban megközelítik a Napot, így pályájuk keresztezheti a földpályát, ám keringési idejük 1 évnél hosszabb).  

kisbolygó2
Fotó: Erik Simonsen / Getty Images Hungary

A Nereus földközelsége idején az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagkép irányában tartózkodik és a látszó fényessége mintegy 12,8 magnitúdó lesz. A cikk szerint az égitest nemcsak csillagászati értelemben vett közelsége és viszonylag nagyobb mérete miatt érdekes, hanem eddig ismert fizikai tulajdonságai és összetétele miatt is. Rendszeres, 10 évenkénti földközelsége lehetővé teszi, hogy űrszondákkal, esetleg emberes űrexpedíciókkal közelebbről is megvizsgálják. Továbbá azt feltételezik, hogy a belseje gazdag vasban, nikkelben és kobaltban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Mint a cikkben rámutatnak, az egyes kisbolygókat becsült pénzbeli értékük és a bányászatukkal nyerhető profit alapján is rangsorolják. Az aszteroidák tudományos és gazdasági adatbázisa szerint a Nereus értéke 4,71 milliárd amerikai dollár, a várható becsült profit 1,39 milliárd dollárra tehető.

Potenciálisan veszélyes a kisbolygó

A NASA besorolása szerint a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók (Potentially Hazardous Asteroids, PHA) azok a legalább 140 méter átmérőjű égitestek, amelyek pályája 7,5 millió kilométernél (0,05 CSE-nél) közelebb húzódik a Földéhez, ami egyben a két égitest veszélyesen közeli találkozását is lehetővé teszi. Mivel a Nereus 7,5 millió kilométernél is jobban megközelítheti bolygónkat, a PHA-k közé sorolták.

Jelenleg összesen 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon, ami a becslések szerint az összes földközeli kisbolygónak mintegy 8 százaléka. Az 1 kilométernél nagyobb PHA-k száma 160. Az Apollo típusú aszteroidák teszik ki a PHA-k legnépesebb csoportját. A cikk szerint ma nem ismernek olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de, mint írják, a PHA-kat azonosítani kell, és mozgásukat nyomon kell követni. A Nereus sem jelent veszélyt bolygónkra az elkövetkező kétszáz évben. Következő földközelsége 2031. március 2-án lesz, amikor távol, 17,2 millió kilométerre lesz bolygónktól. A mostaninál közelebb csak 2060. február 14-én lesz, mintegy 1,2 millió kilométerrel kerül földközelbe.

Jóval több aszteroidával ütközött a Föld, mint eddig hitték

A Föld korai időszakában a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél.

Jóval több aszteroidával ütközött a Föld, mint eddig hitték

A Föld korai időszakában a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük