Szegény állami jogászok: ezért fizeti ki a tandíjukat az állam

A második Orbán-kormány a KDNP-vel karöltve több területen is hátrányba hozta az élettársakat, akik kimaradtak a család fogalmából, és részben a családi adókedvezményből is. Ám nemcsak az élettársak jártak rosszul, az új egyházügyi törvény miatt bosszankodhattak a történelmi egyházakat tömörítő 14-es listáról kimaradt egyházak, az új felsőoktatási törvény miatt pedig azok a jogászok, közgazdászok, akik később nem az államigazgatás területén helyezkednek el, hiszen az ő tandíjukat nem vállalja át az állam.

Körkérdést intéztünk az illetékesekhez, arra kérve őket, magyarázzák meg: a házasokkal szemben miért diszkriminálják az élettársakat, az állami szférában elhelyezkedő jogászokkal-közgazdászokkal szemben miért diszkriminálják a versenyszférában munkálkodókat, illetve, hogy ki, és mi alapján választotta ki a történelmi egyházakat.

Állami jogász: szegény jogász

Érdemi választ egyetlen kérdésünkre kaptunk, a Kormányszóvivő Iroda az állami szférában elhelyezkedő tanulókkal kapcsolatban azt közölte: őket azért támogatják, mert azzal, hogy állami cégnél helyezkednek el, tulajdonképpen feladják a versenyszférában megkereshető többszörös fizetést.

- A közigazgatás olyan kiemelt terület, ahol a törvényalkotás folyamatában szükség van jogászokra és közgazdászokra. Az állam - mint munkáltató - az említett két végzettséggel rendelkező jelentkezőket alkalmazza elsősorban. Aki vállalja a kormánytisztviselői kinevezésben meghatározott kötelességek teljesítését, annak az állam garantálja a megfelelő anyagi biztonságot, ami a munkavállaló részéről lemondásokkal is jár, hiszen általánosságban kijelenthető, hogy a versenyszférában az ilyen végzettségű munkavállalók az illetmény többszörösét is megkereshetnék - áll a válaszlevélben.

Az EU-ra hivatkozik a kormány az élettársak kirekesztése kapcsán

Az élettársakra vonatkozóan a Kormányszóvivői Iroda már nem volt ennyire egyértelmű, arra a kérdésünkre, hogy a család fogalmából miért hagyták ki az élettársakat, mi indokolta ezt, és mi alapján hozták meg a döntést, azt közölte: a jogszabályok esetében meghatározó fontossággal bírt, és zsinórmértékként végig jelen volt az a kiemelkedő jelentőséggel és európai beágyazottsággal bíró alkotmányos elkötelezettség, amely az Európai Unió alapvető értékeinek, különösen az Alapjogi Charta elfogadásában és példaként állításában és alapul vételében is megmutatkozott.

Csakhogy a hivatkozott Alapjogi Charta nem tér ki arra, hogy egy papír nélkül együtt élő pár is lehet-e család, vagy az már nem fér bele, annyit viszont leszögez: tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.

Nem érdekli az NGM-et a nagycsaládosok problémája?

Nem tudott érdemi válasszal szolgálni az élettársakra vonatkozó kérdésünkre az NGM sem. Azt már tudjuk, hogy korábban gondolkodtak azon, hogy megszüntetik a nagycsaládos élettársak megkülönböztetését a családi adórendszerben, ami miatt akár 900 ezer forinttal is kevesebb pénzt kaphatnak ők, mint a házasok. Azt is tudjuk, hogy azért vetették el a megkülönböztetés megszüntetésére vonatkozó ötletet, mert esélyes volt, hogy így sokan visszaélnének a támogatással - nagyon nehéz ellenőrizni, hogy az élettárs meddig élettárs, mikor szakad meg a kapcsolat.

Azt viszont már nem tudjuk, hogy készültek-e egyáltalán olyan tervek, tanulmányok, amelyek arra keresték a választ, hogy ezt a problémát hogy lehetne megoldani annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen ekkora mértékű hátrányt. Azt sem tudjuk, hogy merültek-e fel ötletek, ha igen, milyenek, és miért vetették el őket. E kérdéseinkre nem kaptunk választ az NGM-től, ami jelentheti azt is, hogy a családbarát kormány minisztériuma egyáltalán nem foglalkozott a nagycsaládos élettársak problémájával.

Azért lettek ők történelmi egyházak, mert csak

Nemcsak ezt, azt is hiába kérdeztük, hogy miért nem kerülhetett fel a történelmi egyházak listájára például a buddhista közösség, mi alapján állították össze a listát, és milyen szempontokat vettek figyelembe, választ erre a kérdésünkre sem kaptunk. Így nem tudni, hogy ki, és mi alapján döntötte el, hogy mi lehet történelmi egyház Magyarországon.

• jog
• kormány
• minisztérium
• orbán viktor
• matolcsy györgy
• belföld
• hoffmann rózsa
• Terasz