Ki a felelős a 100 milliárdos buktáért?

Egy 2000-ben elfogadott jogszabály miatt eshet ki most mintegy 100 milliárd forint a költségvetésből. Az Európai Bíróság ugyanis elkaszálta hazánkat a magyar adó-visszaigényléssel kapcsolatos szabályok miatt, mivel azok ellentétesek az uniós normákkal.

A magyar szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható áfa összege meghaladja a befizetendő adóét, úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól.

Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét az ahhoz kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét.

Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit - írja a Privátbakár.hu. Az EB szerint a jogszabály indokolatlan terhet ró a vállalkozásokra, pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve, így azt meg kell változtatni.

Lett volna hét évünk módosítani

A kérdéses jogszabály 2000 óta él, az első Orbán-kormány mégsem okolható a mostani veszteségért. Magyarország ugyanis csak négy évvel később, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, vagyis ekkor, illetve az ezt követő időszakban kellett volna úgy módosítani a törvényt, hogy az az EU-s normáknak is megfeleljen.

Az Európai Bizottság először 2007-ben küldött felszólító levelet Magyarországnak, melyre válaszoltunk is, vitatva a brüsszeli álláspontot. Az Európai Bizottság a levélre két év múlva, 2009-ben reagált, felszólítva hazánkat, hogy két hónapon belül tegye meg a kért intézkedéseket. Mivel ez nem történt meg, a bizottság pert indított az Európai Bíróságon.

Az Európai Bíróságon év elején tárgyalták az ügyek, a magyar állam akkor azzal védekezett: saját hatáskörben, az uniós elvek tiszteletben tartásával határozta meg az áfa-visszaigénylés feltételeit.

A kormányváltásra csak ezt követően került sor, és ezzel védekezik a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Mint közleményükben írják, az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már csak az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg.

- A Bajnai-kormány először és egyben utoljára 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította - tették hozzá.

Erre egyébként a szocialista Tukacs István annyit reagált: a szocialista kormányok azért nem változtattak az elmúlt években az unió által kifogásolt áfaszabályozáson, mert meg akarták várni a bíróság döntését, ahogy az Orbán-kormány által készített költségvetés sem számolt ezzel a döntéssel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy véleménye szerint áfaügyben a lehető legnagyobb szigorra van szükség, elkerülve, hogy bárki jogszerűtlenül igényeljen vissza általános forgalmi adót.

• fidesz
• mszp
• belföld
• Terasz