Egészen úgy néz ki, mint Patrick Stewart: 9 ezer éves csontok alapján készült a Kennewick Man-rekonstrukció
Sokak szerint kísérteties a hasonlóság az arcrekonstrukció és a színész közt.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Valószínűleg maguk a rekonstrukciót készítők is meglepődtek, amikor aprólékos és körültekintő munkájuk elvégeztével Patrick Stewart nézett vissza rájuk a munkaasztalról.
A radiokarbonos vizsgálat szerint mintegy 8300-9200 éves csontok alapján készült arcrekonstrukció ugyanis a színész szakasztott mása lett: megmosolyogtató, hogy valahol a Columbia-folyónál élt egy férfi, aki akár a most 79 éves egykori Star Trek-szereplő időszámításunk előtti ikertestvére is lehetett volna. Vagy - hogy a szakmához illően gondolkodjunk - a dublőre.
A kennewicki férfi
A csontvázra csaknem húsz esztendeje találtak rá, és hamar kiderült, az eddigi archeológiai leletek közt is az egyik legjelentősebb.
Tagadhatatlan a hasonlóság.
A csontokat két férfi találta meg a Columbia folyó egy sekély vizű, kennewicki szakaszán, hidroplánjukban ülve.
A csontok 1998-ban érkeztek a Washingtoni Egyetemre, ahol James Chatters, az arcrekonstrukció készítője vizsgálatai alapján érdekes kijelentéssel borzolta a kedélyeket: a csontok nem tisztán amerikai, hanem a koponya alapján kaukazoid ember maradványai lehetnek. Elgondolása megosztó volt, sokan egyetértettek vele, mások támadták az elképzelést, ahogyan az arcrekonstrukció jellegét is.
Komoly vita kerekedett a csontok körül. 2004-ben a bíróság is kimondta, a maradványoknak semmi köze az amerikaiakhoz, mert a csontok a vizsgálatok alapján nem amerikai őslakosokkal, hanem inkább a Csendes-óceáni szigetlakókkal, japánokkal és polinézekkel mutatnak hasonlóságot.
Ennek magyarázataként született a feltételezés, miszerint a kennewicki férfi az első amerikai lakosok egyike lehetett, akik Ázsia felől, a Bering szorosnál érkezhettek a kontinensre.
Bírósági határozat ide vagy oda, a kérdés továbbra sem zárult le. DNS-vizsgálatra került sor, mely 200 milligrammnyi csontminta segítségével zajlott le, és a világ minden tájáról származó DNS-anyaggal vetették össze.
2005-öt írtunk, mikor kiderült, hogy a férfi mégis a ma élő amerikai őslakos indiánokhoz áll legközelebb, még pontosabban a Corville rezervátum lakóihoz. Ők erről értesülvén benyújtották igényüket, hogy hozzájuk kerülhessenek a csontok és saját szertartásuk szerint temethessék el a kennewicki férfit.
170 cm és 40 év körüli, jobbkezes férfi lehetett. Életében több sérülés érte, köztük két komolyabb, egy a mellkasán, egy pedig lándzsaszúrás által. Nagytestű állatok közt élhetett, mint a szarvas vagy az antilop, de leginkább halat fogyaszthatott a kutatók vizsgálati eredményei szerint.
A csontokról másik rekonstrukció is készült, ezt Amanda Danning keze munkája. Származását illetően sok kutató a mai napig nem nyugszik. Az éveken át tartó vizsgálat Dániában folytatódott, majd 670 oldalnyi tanulmány és 20 esztendőnyi vita után az őslakos indiánok kívánsága szerint, 5 indián törzs 200 tagja részvételével, egy titkos helyen újratemették a kennewicki férfit. Végül egy érdekesség: 1804-es felfedezői feljegyzések említenek fehér indián törzseket, akik Amerikában éltek: lehet, hogy kicsit mindenkinek igaza volt?
OLVASD EL EZT IS!
