Árvíz és járványveszély: ki segít, ha baj van?
Kattints a válaszért!
A Katasztrófavédelem munkája összetett és figyelemre méltó. Tudj meg többet róla!

Ez is érdekelhet

Szemüveg helyett ma már a sasszeműség a menő (x)

Inkontinencia és hüvelyszárazság - Mutatunk egy fájdalommentes és azonnali megoldást (x)

Daganatos betegek életét menti meg világszerte az őssejtterápia - Ezen betegségek gyógyításában lehet sikeres még (x)

Ezen a filmen sírt a cannes-i filmfesztivál közönsége - Egy fél mozijegy áráért megnézheted (x)

beauty and style

Segíti az elalvást, és puhává varázsolja a bőrt: hidratáló, zabtejes krémtusfürdőt teszteltünk »

Ha megkóstolod, nem fogsz más édességet kívánni: könnyű, diétás és finom »

Most nagyon olcsók: 8 ruhadarab, amit érdemes beszerezni a leárazásokon »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A katasztrófavédelem szót mindenki hallotta már élete során, és nem nehéz kikövetkeztetni, mit takar a kifejezés. Ám sokan nem tudják, mi mindennel foglalkoznak a Katasztrófavédelem munkatársai, és milyen esetekben kérhető a segítségük.

Munkában a Katasztrófavédelem a Műegyetem udvarán. Fotó: MTI, Honéczy Barnabás

Erről, és még számos más témáról érdeklődtünk: kérdéseinkre a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Petróczi Tímea őrnagy válaszolt.

- Mi az, ami a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik?

 

- A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alapvető rendeltetése a magyar lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikusinfrastruktúra-elemek biztonságos működésének védelme, amely kiemelkedően fontos közbiztonsági feladat.

Mindezek okán az OKF országos hatáskörű rendvédelmi szerv, amelynek fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása.

Munkánkkal tehát hozzájárulunk a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez.

- Milyen szakemberek dolgoznak a Katasztrófavédelemnél?

- A BM OKF-en 2012-től új szervezeti struktúra állt fel. Ez három pillérre épül: polgári védelem, tűzvédelem és iparbiztonság. Így tehát a szervezet átfogó rendszerben öleli fel az állami tűzoltóságokat, a katasztrófavédelmi igazgatóságokat, kirendeltségeket, önkéntes és köteles polgári védelmi szervezeteket.

Munkatársaink között a beavatkozó tűzoltók mellett tűzvédelmi, polgári védelmi, iparbiztonsági, hatósági, védelemigazgatási szakemberek vannak, köztük mérnökökkel, jogászokkal, környezetmérnökökkel, gazdasági, nukleáris balesetelhárítási szakemberekkel.

- Milyen telefonszámot kell tárcsázni?

- A katasztrófavédelem tűzoltó egységei a 105-ös központi segélyhívó számon érhetőek el. A műveletirányító központokba beérkező segélyhívásokra a bejelentéskor megadott adatok, információk alapján a kollégák elindítják a beavatkozó egységeket.

Amennyiben kiérkezéskor a mentés vezetője úgy ítéli meg, hogy a baleset, illetve káresemény helyszínén további erőkre, eszközökre van szükség, akkor a készültségi fokot megemeli és a szükséges erőket, eszközöket elindítják a helyszínre.

- Mely esetekben hívható a Katasztrófavédelem?

- A katasztrófa definícióját a katasztrófavédelmi törvény határozza meg. Ez alapján a katasztrófa a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot, vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon, vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása, vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit.

Ez a helyzet különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. A katasztrófatípusokról és veszélyekről, követendő magatartási és viselkedési szabályokról bővebb információ olvasható honlapunkon, ezen a linken.

- Milyen kategóriákba sorolhatjuk a veszélyhelyzeteket?

A veszélyhelyzet fogalmát Magyarország Alaptörvénye határozza meg, amelynek értelmében a veszélyhelyzet élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, illetve ezek következményeinek az elhárítása. A veszélyhelyzetet számos esemény kiválthatja, és a kormány hirdeti ki.

Ilyen például az árvíz: az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti, és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,

Ide tartozik a belvíz is: lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet, és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések megakadályozása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit.

Pesti alsó rakpart a nyári árvíz idején. Fotó: MTI, Földi Imre

Veszélyhelyzet a több napon keresztül tartó, kiterjedt, folyamatos, intenzív hóesés vagy hófúvás, esetleg más szélsőséges időjárás, amelynek következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be.

Egy másik kategória a földtani veszélyforrások kategóriája. Előfordulhatnak ipari szerencsétlenségek, civilizációs eredetű veszélyek is. Ilyen az, ha a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti. Ide tartozik a nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés is, amely a biztonságot fenyegeti és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.

A fenti két kategórián túli egyéb veszélyek közé tartozik a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány; az ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése; a bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja; valamint a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, amelynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

- Van lehetőség önkéntességre? Ha igen, mi a módja?

- Természetesen van. A polgári védelmi szervezet tagjává válni kétféleképpen lehet. Az első eset, amikor a település polgármestere beosztja a 18 és 62 év közötti, belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt a települési, munkahelyi, területi vagy központi polgári védelmi szervezetbe, amennyiben a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott mentességi ok nem áll fenn. Ezt nevezzük köteles polgári védelmi szolgálatnak.

A másik lehetőség az új katasztrófavédelmi törvényből fakad: az állampolgároknak lehetőségük van arra, hogy önként váljanak határozott vagy határozatlan időre polgári védelmi szervezet tagjává. Aki tehát úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat, tagja lehet polgári védelmi szervezetnek. Ezt nevezzük önkéntes polgári védelmi szolgálatnak.

Ezt is szeretjük