Negyven év után kapta meg az első elismerését - Nem volt könnyű Karikó Katalin útja a Nobel-díjig

A 2023-as orvosi élettani Nobel-díjat biokémiai felfedezéseiért Karikó Katalin és Drew Weissmann kapta. A magyar tudós és kutatótársa hozzájárult a Covid-19 elleni, úgynevezett mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez. 

Karikó több mint negyven éve tevékenykedik a tudomány világában. Munkája döntő fontosságú a hatékony oltások kifejlesztése szempontjából. 

Az első magyar Nobel-díjas nő

Az első Nobel-díjas magyar női tudós, Karikó Katalin tudományos munkáját az 1980-as években, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte. Ebben az időben a tudományos közösség nagy része a génterápia megalkotása miatt a DNS-kutatásra koncentrált, a fiatal úttörő viszont úgy vélte, az mRNS-es is alkalmas lehet terápiás felhasználásra. Hipotézisét arra alapozta, hogy mivel a legtöbb betegség nem örökletes, ezért nincs szükség a genetika végleges megváltoztatására.

Feltevéseit nem fogadták tárt karokkal, ő viszont a szkepticizmus ellenére folytatta a munkát. Nagy fordulópont volt az életében, amikor 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból. Ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával együtt külföldön folytatja a kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, majd három év múlva Washingtonba került. Saját elmondása szerint ott sajátította el igazán a molekuláris biológiát.

1989-ben visszatért Philadelphiába, és a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozott tovább, egészen 2013-ig. Kutatótársa, Drew Weissmann 1998-ban került az intézménybe. A szakértő egy HIV-elleni vakcinát akart elkészíteni, de miután megismerkedett az mRNS-sel, csatlakozott a magyar tudós vizsgálataihoz. Az egyetem 2005-ben szabadalmaztatta a technológiájukat, a szabadalom jogait viszont hosszú pereskedés árán sem kaphatták vissza, mondván, hogy a felfedezés a Pensylvaniai Egyetem finanszírozása nélkül nem jöhetett volna létre.

Kutatóból egy nagyvállalat alelnöke

Nem sokkal ezután Weissmannal közös céget alapítottak, amellyel az amerikai National Institutes of Healthnél - Nemzeti Egészségügyi Intézetnél - pályáztak. Majd 2013-ban, egy japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval elhatározták, hogy olyan cégnél szeretnének dolgozni, amely klinikai programmal is rendelkezik. Így kerültek Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatához, a BioNTech-hez, és elindították a cég módosított mRNS-programját. Ennek köszönhetően és az évtizedek alatt elvégzett kutatásoknak hála kiderült: védelmet nyújthat a különböző vírusfertőzések ellen az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS.

Karikó még abban az évben a vállalat vezető alelnöke lett, a BioNTech pedig az általuk kifejlesztett technológiával hozta létre 2020-ban az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid-19-vakcinát. A szakember tervei szerint a jövőben sem adja fel az mRNS-sel kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek középpontjában ezúttal az autoimmun betegségek és a rák elleni vakcináció áll majd.

„Azt gondolták, hogy sikertelen vagyok, mert negyven évig nem kaptam díjakat, de én a laborban éltem meg a sikereket”, húzta alá Friderikusz Sándorral való beszélgetésében. Karikó Katalin mára 110-nél is több elismerésben és díjban részesült, a Harward Egyetem pedig (több más neves egyetemmel együtt) Tom Hanks-szel együtt avatta díszdoktorává. 

Olvass tovább! 5 magyar találmány, amely megváltoztatta a világot

Számos magyar tudós alkotott az egész világ számára maradandó értékeket. A  C-vitamintól  a színes televízióig köthető a nevükhöz olyan eszköz, amely mára nélkülözhetetlenné vált.

(A képek forrása: Getty Images Hungary, Instagram.)

• karikó katalin
• nobel-díj
• tudomány
• biológia
• Terasz