Ez lesz Taylor Swift sorsa a bíróságon: nem sok jóra számíthat az ügyvéd szerint

A napokban ismét fellángolt a két amerikai énekes, Kanye West és Taylor Swift közötti, már-már jogi útra terelődő ellentét, miután Kim Kardashian, Kanye West felesége nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen férje és Taylor Swift telefonbeszélgetése hallható.

A felvétellel, amely állítólagosan az énekesnő tudta és hozzájárulása nélkül készült, azt kívánták bizonyítani, hogy Taylor Swift beleegyezett egy számára sérelmes dalszöveg megjelenésébe. Az ügy kapcsán felmerül a kérdés, hogy egy titokban készített hangfelvétel vajon felhasználható-e bizonyítékként ma Magyarországon, bíróság előtt folyó jogvitában. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás segít eligazodni a hazai szabályozásban.

Az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország jogrendje is védi a személyiségi jogokat, amelyek sorába a hangfelvételhez való jog is tartozik, azok a törvény védelme alatt állnak. Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével 2014 márciusától a hangfelvétel hozzájárulás nélkül, titokban való elkészítése, majd felhasználása az érintett személy személyiségi jogainak sérelmét valósíthatja meg.

Lehet-e bizonyíték a jogsértő hangfelvétel?

"A jelenleg hatályos polgári eljárásjogi törvény, amely a polgári perekben lefolytatható bizonyítási eljárások szabályait is tartalmazza, a szabad bizonyítás elve alapján határozza meg a bizonyítékként felhasználható eszközök körét.

Az elvnek megfelelő főszabály szerint a perben minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás felderítésére, valamint arra, hogy a peres felek állításait igazolja. A törvény nem korlátozza kifejezetten, hogy milyen bizonyítási eszközök használhatóak fel, nem tiltja a hozzájárulás nélkül, jogsértő módon elkészített hangfelvételek bizonyítékként való felhasználását sem" - mondta el dr. Bán Gergely ügyvéd.

Ennek indoka az, hogy bár a személyiségi jogok védelme mindenkit megillet, e védelemhez való jogával sem élhet senki visszaélésszerűen. Így nem hivatkozhat a hangfelvétel jogsértő voltára senki, ha annak célja az, hogy a védelemhez való jog érvényesítésével valótlan, hamis tényállításait leplezze, vagy megakadályozza az igazságot tartalmazó nyilatkozatának felhasználását. A jogsértő hangfelvétel ezért bizonyítékként felhasználható, de csak abban az esetben, ha a felhasználás maga sem visszaélésszerűen történik.

A felhasználás akkor nem visszaélésszerű, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos, méltányolható magánérdekből kerül sor. Ezeknek a körülményeknek a fennállását a jogsértőnek, azaz a titokban készített hangfelvételre hivatkozó félnek kell bizonyítania.

Mit tesz a bíróság egy hangfelvétellel?

A bíróságok e gyakorlat alapján egy jogsértően elkészített hangfelvétel bizonyítékként történő benyújtásakor először is megkérdezik az érintett felet, hogy hozzájárul-e a hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználásához. Amennyiben az érintett a hozzájárulását megadja, úgy nem szükséges további vizsgálat lefolytatása a hangfelvétel felhasználhatóságával kapcsolatban.

Ha az érintett személy a hozzájárulását a bíróság felhívására nem adja meg, a bíróság a fenti szempontok szerint megvizsgálja, hogy a jogsértő fél tudja-e más módon bizonyítani az igazát a perben, nem bizonyította-e már más bizonyítékokkal, illetve állnak-e rendelkezésre további bizonyítási eszközök is, amelyekkel még bizonyíthatja állításait.

Ha a bíróság a mérlegelése alapján arra a következtetésre jut, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges a fél állításainak igazolásához, akkor a jogsértő hangfelvételt bizonyítékként felhasználja az érintett személy hozzájárulásának hiányában is.

Perelhetsz, ha jogsértő a hangfelvétel?

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései értelmében a jogsértő felelősséggel tartozik más személy személyiségi jogainak megsértéséért, amely alapján a sértett egyebek mellett sérelemdíjra tarthat igényt, amelyhez a jogsértés tényén kívül egyéb körülmény bizonyítása nem szükséges.

Az igény bíróság előtt történő előterjesztése esetén a bíróság az eset összes körülményének vizsgálata alapján foglal állást abban a kérdésben, hogy megvalósult-e a jogsértés, ha igen, milyen súllyal, majd a kérelemben foglaltak keretei között dönt a sérelemdíj mértékéről.

A hasonló esetekben lefolytatott perekben született bírósági ítéletek közül ismert olyan is, amely elutasította a sérelemdíj iránti igényt, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen körülmények között való gyakorlását visszaélésszerűnek minősítette.

A hangfelvételhez való jog megsértése miatti személyiségi jogvédelem iránti igény előterjesztése esetén tehát nem maradhat figyelmen kívül sem a hangfelvétel elkészítésének és felhasználásának, sem pedig a sértett igényérvényesítésének célja.

• jog
• hang
• friss!
• bíróság
• ügyvéd
• botrány
• kanye west
• taylor swift
• kim kardashian
• Terasz