9 ezer forint mínusz a szegényeknek, 314 ezer plusz a gazdagoknak

A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette az önbevallás alapján összeállított, 2010-re vonatkozó adatsort, amely a háztartások jövedelmi viszonyait mutatja be. Az anyagból kiderül, nőtt a különbség az alacsony és a magas keresetűek között, nem is kevéssel: a különbség több mint hétszeres. Számszerűsítve: míg az alacsony jövedelműek 9 ezer forint mínusszal zártak, addig a magas keresetűek 314 ezer forint plusszal.

A kiadvány szerint a háztartások 2009-hez képest tavaly éves szinten több mint 72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely a fogyasztói árak 4,9%-os növekedése mellett 3,2%-os reáljövedelem-emelkedést jelentett.

Ez tételesen azt jelenti, hogy 2010-ben az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 145 614 forintot, a nettó jövedelem pedig 939 396 forintot tett ki.

2010-ben az adóváltozásoknak - a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás - köszönhetően jelentős javulás következett be, a nettó bér ekkor az összes jövedelem 82%-át tette ki.

Ugyanakkor az intézkedések hatása a különböző jövedelmi decilisekbe tartozókat eltérően érintette: bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban.

Az alsó jövedelmi decilisben élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél.

A felső kategóriákba tartozók helyzete ugyanakkor látványosan javult, leginkább a tizedik decilisbe tartozók nettó jövedelme emelkedett - 314 ezer forinttal.

7,2-szeres a különbség

A két szélső tizedbe tartozók jövedelmi különbsége 2010-ben 7,2-szeres volt, valamivel magasabb, mint az előző években.

A válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb
decilisekbe tartozóknál is.

A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.

A táppénz folyósítási szabályai 2009. augusztus 1-jétől módosultak - összege és a passzív táppénz időtartama is csökkent -, ami miatt a táppénz egy főre jutó éves összege 2009-ről 2010-re jelentősen, 27%-kal visszaesett.

Nem ért semmit az adókedvezmény?

2010-ben a gyermekes háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 752 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag négyötöde. A gyermekszám növekedésével párhuzamosan csökkent az egy főre jutó nettó jövedelem, a tipikusnak mondható, két felnőttből és két gyermekből álló családok az átlagos jövedelem 82,7%-ból gazdálkodhattak.

A két felnőttből, három vagy több gyermekből álló háztartások nettó jövedelme alig haladta meg az országos átlag felét. Az összes bruttó jövedelmen belül a munkajövedelem aránya a két felnőtt két gyermekkel típusú háztartásban volt a legmagasabb - 82,3% -, a társadalmi jövedelmeké pedig a három és annál több gyermekeseknél - 30,8%.

• fizetés
• munkaerőpiac
• Terasz