Ismeretlen nyelvre bukkantak a kutatók: egyes falusiak ma is beszélik
Sokat tanulhatna a nyugati társadalom azoktól a falulakóktól, akik a dzsedeket beszélik.

malaj-felsziget
Ez is érdekelhet

Oda a kontroll, oda az önbizalom: mi állhat a gyakori vizelési inger mögött? (x)

Fontos ügy mellé állt a Tesco: Nézd meg, kik a támogatott szervezetek! (x)

Egy kattintás, és kész a bevásárlás: csak 1 forint a kiszállítás (x)

beauty and style

Ők voltak a ’80-as évek legjobban kereső szupermodelljei: mindenki rájuk akart hasonlítani »

30 perc táncos edzés a sztáredzővel: ezt a tornát nem unod meg soha »

A legbanálisabb okok a zsíros haj hátterében: ezekre nem is gondolnál »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Egy eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei, akik a dzsedek - jedek - nevet adták neki. "A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, melyet már antropológusok tanulmányoztak. Nyelvészként azonban nekünk másféle kérdéseink voltak, és találtunk valamit, ami az antropológusok figyelmét elkerülte" - idézte az egyetem közleménye Niclas Burenhultot, a nyelvészeti tanszék professzorát, aki összegyűjtötte az első nyelvészeti anyagot a dzsedeket beszélő emberektől.

A nyelv az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik, és mintegy 280 ember beszéli, akik letelepedett vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak a Maláj-félsziget északi részén. Egy nyelvdokumentációs projekt keretében kerestek fel falvakat a svéd nyelvészek, adatokat gyűjtve olyan különböző csoportoktól, melyek az aszli ághoz tartozó nyelveket beszélik. A dzsahai nyelv tanulmányozása közben fedezték fel az új nyelvet.

Nincs szavuk az erőszakra

"Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, melyek nincsenek a dzsahai-ban" - magyarázta Joanne Yager, aki doktoranduszi tanulmányokat folytat a tanszéken. Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban.

falusiak
Fotó: Niclas Burenhult

Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van. Ez az életmód a nyelvben is tükröződik - olvasható az egyetem közleményében.

Nincsenek őshonos szavak a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, melyek a cserét vagy a megosztást írják le. "Sok módja van annak, hogy emberek legyünk. De túl gyakran a mi modern és főként városi társadalmunkat használják mérceként arra, ami világszerte az embert jelenti.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nagyon sokat kell tanulnunk, különösen magunkról abból az eddig nem dokumentált és veszélyeztetett nyelvi gazdagságból, melyet ott tapasztaltunk" - tette hozzá Burenhult. A világon ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek. A világ lakosságának mintegy 80%-a beszéli a nagy világnyelvek egyikét, és 20% a 3600 kisebb nyelv egyikét. A kutatók szerint a világ nyelveinek mintegy fele tíz éven belül kihalhat.

Ezt is szeretjük